3 kérdés, 3 válasz: Vitelki Zoltán

- Milyen érzései, gondolatai vannak a DVTK szeplős centenáriumával kapcsolatban?

Vitelki Zoltán: - Ha csak arra gondolok, hogy mi történt az elmúlt 100 évben, milyen sikereket ért el ez a klub, vagy, hogy milyen sikerekben volt részem nekem, akkor ami most van, az szomorúságra ad okot. Az utóbbi évek kínkeservesre sikerültek, olyanra, ami ehhez a klubhoz nem méltó. Az, hogy idáig jutott el a DVTK, az sok ember szemét felnyithatja. Úgy gondolom, hogy sok mindent új alapokra kell helyezni függetlenül attól, hogy a vonalat még nem húzták meg. Ha valamilyen csoda folytán marad az NB I-ben a csapat, de ha az NB II-ben kell jövőre szreplni, akkor is teljesen másképp kell folytatni a dolgokat, mint eddig.

- Milyen okok vezettek idáig? 

Vitelki Zoltán: - Hogy mi vezetett ide, azt lehet, hogy tőlem tőlem nagyobb szakemberek, okosabbak sem tudják. Persze rá lehet itt fogni itt mindent a játékoskeretre, egyik vagy másik edzőre, a külső körülményekre. Sajnos, a végtermék az ami látható, ami az emberek szemébe tűnik. A múlttal érdekes foglalkozni, a tanúságok leszűrésének ideéjig, de sokkal fontosabb a jövő. Mindom: nem tudom, hogy pontosan mi vezetett ide, de az biztos, hogy gyökeres változásokra van szükség.

- Milyen változásokat (személyi, tárgyi) tartana szükségesnek, és mi lehet a jövő útja?

Vitelki Zoltán: - Mindenben változtatni kell. Ha csak az utánpótlás helyzetére gondolok, elsősorban pályákra lenne szükség. Azért, hogy az utánpótláskorú gyerekek ne a távozásban gondolkodjanak, hanem olyan lehetőséget temretődjenek nekik, hogy ez eszükbe se jusson. Sajnos, a helyi gyökerek szálainak száma kevés a felnőtt csapat öltözőjében. De ez nem azt jelenti, hogy minden játékosnak, akit futballozik itt kell élnie, de a többségnek magát idetartózónak kell éreznie. A személyi változásokra valószínűleg nem csak a nagy csapat öltözőjén belül van szükség, de azt hiszem ezekről nem az én tisztem szót ejteni. Maradva a csapatnál: olyan játékosokra van szükség, akik a miénknek érzik magukat, éljenek itt a megyében, vagy bárhol az országban borsodi kötődéssel. Ha van ilyen mag, akkor néhány rutinos játékos megtartásával, ideigazolásával, egy szerethető csapatot lehetne csinálni. Lehet, hogy egy új jövőképhez kellett az, ami az elmúlt hónapokban történt, mert így a DVTK tiszta lappal indulhat neki a következő évnek, függetlenül attól, hogy melyik osztályban folytatja.

3 kérdés, 3 válasz: Salamon József