"A mecenatúra nem üzlet"

A Diósgyőri stadion átépítése, új állóhelyi lelátó építése vagy a mostani felújítása kapcsán az elmúlt napokban nyilatkozott lapunknak Viszlai József, Miskolc főépítésze, és dr. Varga László, a Diósgyőri Sportliget önkormányzati biztosa. Utóbbi azt is mondta, hogy kíváncsi lenne arra, hogy diósgyőri labdarúgócsapatot működtető vállalkozás tulajdonosának ,,érdekében, szándékában áll-e, hogy a jelenlegi, gyakorlatilag komforttalan létesítmény fejlesztésében részt vegyen, anyagi szerepvállalás formájában".

Erről kérdeztük Baranyi Sándort, a Diósgyőri VTK NB I-es labdarúgócsapatát működtető cég tulajdonosának, a Szeviép Zrt.-nek a tulajdonosát, vezérigazgatóját.

– Őszintén szólva én jobban örülnék két-három normál méretű labdarúgópálya megépítésének, mert örömmel mondhatom, hogy ott tart most a diósgyőri utánpótlás, hogy olyan sok gyerek sportol nálunk, hogy pályagondokkal küzdünk, más helyen is pályabérleti díjat kell fizetnünk – mondta Baranyi Sándor. – Ezek a mindennapok problémái, ami mellett szintén fontos, hogy az ünnepnapokon, a felnőtt csapat mérkőzéseinek idején milyen körülmények között nézhetik a diósgyőri szurkolók azt a kirakatot, ami a gyerekeket, illetve az ő szüleiket, nagyszüleiket arra inspirálja, hogy a fiatalokat lehozzák hozzánk edzésre.

A Szeviép Zrt. vezérigazgatója a dr. Varga László által felvetett kérdés elől sem akart kitérni.

– Beszéljünk a stadionról, de üzleti szempontból: nekünk, mint bérlőknek természetesen nem mindegy, hogy milyen a bérlemény állapota – jelentette ki Baranyi Sándor. – Azonban az ingatlan, a terület, és rajta a felépítmény mint arról nemrégiben a közvéleményt is tájékoztatták, most már a miskolci önkormányzaté. Örülnénk annak, ha egy felújított, átépített stadionban rendezhetnénk a mérkőzéseinket, mert valószínűleg néhányan azért maradnak távol a meccsektől, mert a nézőtéri kiszolgáló létesítmények színvonala finoman szólva is kívánnivalót hagy maga után. Ha azt vesszük, hogy egy megújult stadion önmagában 10 százalékos növekedést eredményezne a mérkőzések látogatottságában, akkor ez, az éves szinten kb. 40 millió forintos jegy- és bérleteladásokat 4 millió forinttal növelné, ami tíz év alatt, – ez az ingatlanbefektetés megtérülésének maximum ideje napjainkban – 40 millió forintot jelentene. Vagyis üzleti alapon ez a maximum, amit el lehetne költenie, azonban ez nem akkora tétel, ami jelentősen befolyásolná a beruházás nagyságrendjét. Arról nem is beszélve, hogy egy bérlőtől nem igazán elvárható, hogy a bérleményen saját költségén beruházásokat hajtson végre. És arról sem szabad megfeledkezni, hogy a diósgyőri labdarúgásban betöltött szerepünk nem üzleti jellegű, hanem mecenatúra alapú, ebben az évadban közel 200 millió forintot fordít a tulajdonosi kör a csapat működtetése.