Sikerre éhes játékosokat gyűjtöttek a Vegyészek

Miskolc - Győzelemmel rajtolt az NB III-as labdarúgó-­bajnokság Keleti csoportjának­­­ újonca.

A Sajóbábonyi Vegyész Sportegyesület gárdája Sebők góljával vendégként verte a DVTK tartalékcsapatát.

Évekig dolgoztak együtt

– Az 1-0-s sikerünk megadhatja az egész éves szereplésünk alaphangját – mondta Kriston István, a bábonyiak vezetőedzője, aki néhány hónappal ezelőtt éppen a diósgyőriektől tette át a székhelyét a „szomszédvárba”, ahová határozatlan időre szerződött. – Az átigazolási időszakban olyan játékosokat kerestem, akik megfelelnek az elképzeléseimnek és beleillenek abba a szisztémába, amit a fiúkkal játszatni akarok. Jelenlegi keretünk tagjai közül egykor tízen voltak Diósgyőrött a tanítványaim. Mert a DVTK-nál nevelkedtek, többségükkel évekig dolgoztam, néhányukkal viszont csak pár hétig.

Amikor megkerestem őket, tisztában voltam a szakmai múltjukkal, ha úgy tetszik, a tudásukkal és az emberi tulajdonságaikkal is, hiszen ezek egyaránt fontosak. Azzal az elképzeléssel álltam eléjük, hogy domináljunk a labdabirtoklásban és a labdaszerzésben. Szó szerint arra kértem a gyerekeket, hogy azonosuljanak ezzel a tervemmel, mert megítélésem szerint a rámenősséggel boldogulni lehet az NB III-ban. Hamar kiderült, hogy a maradtak és az érkezők éhesek arra, hogy a harmadosztályban focizzanak és megmutassák magukat ebben a vonalban.

Szervezetten

Kriston István ezután azt hangsúlyozta, hogy stabil csapat kialakítása a célja:

– Ebben a műfajban sem lehet a fejlődési fokozatokat átlépni. Öt-hat hétnek kell eltelnie ahhoz a bajnokságból, hogy bizonyos tapasztalatokat levonhassak. Egyetlen pillanatra sem tévesztem szem elől, hogy a kezdőcsapatunk tagjai közül kilencen is a megyei első osztályban töltötték az elmúlt szezonjaikat, ez azonban nem lehet akadálya a szervezettségnek, az egységnek, a kohéziós erőnek. A diósgyőri fiatalokat éppen azért volt nehéz megverni, mert a már említett szervezettség jellemezte őket. Viszont ismertem, ismertük a DVTK tartalékalakulatát, így tudtuk, hogy mivel lehet őket megfogni. Álmunk megvalósult, győzelemmel startoltunk, az előttünk álló hétvégén pedig a Tállyát verő Erzsébeti SMTK látogat hozzánk. Az nem számít, hogy holtversenyben az élen állnak, hiszen egy ­meccs még nem a világ, ennyiből nem lehet kiindulni. Azt akarjuk folytatni, amit Diósgyőrött elkezdtünk.

A Sajóbábonyi VSE esetében a holtidényben az volt a kérdés, hogy miként alakul a társaság edzéslátogatottsága…

– A tréningeken tizennyolcan-tizenkilencen vagyunk és hetente négyszer dolgozunk, másképpen ez a mai világban nem elképzelhető – folytatta a vezetőedző. – A jelenlegi állás szerint otthon, azaz Sajóbábonyban szerepelhetünk, a pályánkat most veszik át, amiket előírtak, azokat teljesítettük, remélem, hogy nem lesz gond a hitelesítéssel. A nélkülözhetetlen feltételeket a klubvezetés és a polgármesteri hivatal előteremtette és bár nem mi vagyunk az ország leggazdagabb NB III-as együttese, azért zavartalanul ügyködhetünk.

Kolodzey Tamás