2016.11.02. 15:27
DVTK Stadion: A Kerekdombtól a 15 ezres fedett arénáig
Miskolc - Diósgyőri Stadion kronológia: a DVTK labdarúgócsapata létesítményhelyzetének alakulása 1910-től napjainkig.
Miskolc - Diósgyőri Stadion kronológia: a DVTK labdarúgócsapata létesítményhelyzetének alakulása 1910-től napjainkig.
1910. február 6.: A DVTK megalakulásának időpontja, a labdarúgócsapat ezt megelőzően és az innentől is a Kerekdomb alján, a vasgyári fiúiskola melletti réten kialakított pályán játszotta mérkőzéseit.
1911. tavasz: Oka Simon vasgyári főmérnök és Allender Henrik gyárigazgató a vasgyár területén labdarúgópálya helyszínének kijelöléséről döntött, amelyet Északról a Szinva-patak, Keletről a ma is létező, a Vasgyártól az Újgyőri főtér felé vezető villamosvasút sínpárja, déli irányból a mai vasgyári vendégház előtt állt munkásétterem, Nyugatról pedig a mészárszék határolt (az akkori pálya a mai Szinva-patak, a Vasgyár utca, az Alsószinva utca és a Sétány utca közötti részen volt, most bérházak állnak a helyén).
1911. szeptember 3.: Felavatták ,,munkásétterem mögöttinek” nevezett, 96×46 méteres salakos labdarúgópályát, és azt ezt körülvevő futókört. A játéktérnek a villamos sínpár felé eső oldala mellé építettek egy fából készült, 60 méter hosszú lelátót, amelyen 5 sor ülés volt, a mészárszék felőli oldalon pedig állóhelyi részt alakítottak ki.
1922. december: A labdarúgópályát felújították, salakkal töltötték fel, és a méretét is megváltoztatták, 110×55 méteresre növelték a játékteret.
1927. június 16.: A mészárszék felőli oldalra új tribünt építettek, míg a pályának a villamos sínpár felőli oldalán egy nagyobb állóhelyi részt alakítottak ki (vagyis az addigi ülő- és állóhelyet megcserélték). A sporttelep felújításának avatóján a két, akkor még külön utakon járó vasgyári csapat mérkőzött meg egymással, barátságos mérkőzésen (DVTK – DAC 6:3).
1937. január 24.: A DVTK tisztújító közgyűlésén ismételten napirendre került DVTK-DAC fúzió. A témát Markotay-Velsz Jenő, MÁVAG vezérigazgató, a DVTK volt elnöke szolgáltatta, aki a vasgyári sportélet centralizálását célzó elképzelés jegyében, a két sportszervezet által közösen használt vasgyári sportpálya helyett új stadion építésének ötletét vetette fel, a két klub egyesülése esetén. De a fúziót ekkor még sem a DVTK, sem a DAC részéről nem tartották szükségesnek. Ez volt a harmadik sikertelen egyesülési kísérlet (előtte 1931-ben és 1933-ban is hasonlóan eredménytelen volt ez a próbálkozás).
1938. július 26.: A DAC rendkívüli közgyűlésén az a döntés született, hogy egyesülnek (beleolvadnak) a DVTK sportszervezetbe, vagyis megtörtént a fúzióhoz, az új stadion építéséhez vezető első lépés.
1938. augusztus 5.: A DVTK rendkívüli közgyűlésén is határozatot hoztak az egyesüléséről, elfogadták a DAC beolvadását a DVTK-ba. Így létrejött a fúzió (Diósgyőri MÁVAG SC néven folytatta a klub, amelynek piros-kék lett a színe), ami lehetővé tette, egy új, korszerű stadion megépítésének elindítását.
1938. augusztus: Lucsánszky Gézának, az atlétikai szakosztály elnökének a németországi Berlinben tett tanulmányútja után – az 1936. évi olimpiai játékokra épített aréna alapján – készültek el a ma is használt helyre, az új diósgyőri stadion tervei.
1939. június 25.: Felavatták az új stadiont, amely az előzetesen tervezett 150 ezer pengő helyett, több mint a négyszeresébe, 625 ezer pengőbe került. A füves pálya méretei azonosak voltak a berlini olimpiai stadionéval, bejáratnak maratoni kaput építettek, míg a lelátó alatti, emeleti helyiségekben a vendégcsapatok részére szálláshelyet alakítottak ki, de ugyanitt laktak a diósgyőri labdarúgócsapat nem helyi illetőségű játékosai is. A barátságos nyitómeccsen a két vasgyári klubból létrejött – a másodosztályban szereplő – DiMÁVAG 6:2-re győzött az élvonal 4. helyén végzett Kispest FC csapata ellen.
1950. június 4.: A Magyarország B – Lengyelország B válogatott meccsel avatták fel az újragyepesített pályát, valamint a keleti irányba eső állóhelyi részre, az addigi föld lelátó helyett épített, a pálya hosszával megegyező betonlépcsős nézőteret, továbbá a nyugati oldalra, a klubház fedett lelátója előtt, korzó üléseket alakítottak ki.
1967. szeptember: Megkezdődött a stadion bástyaszerű állóhelyi szektorainak építése, a deszkakerítés cseréje.
1968. május 26.: A felújított stadionban, az új futópálya ölelte pályán, amelyhez már villanyújság is tartozott, először játszott bajnokit a DVTK (a Csepel elleni NB I-es mérkőzés 1-1-re végződött), a stadion ünnepélyes avatóját viszont csak 11 nappal később, június 7-én, egy nemzetközi torna keretében tartották meg.
1977. szeptember 21.: A stadion játékterének újra füvesítése után ekkor térhetett vissza otthonába a DVTK, a Szombathelyi Haladás elleni gól nélküli meccsen (a stadion régi gyeptégláit felhasználva 1977 nyarán készítették el az első füves edzőpályát Diósgyőrben).
2000. december 2.: Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter bejelentette: a stadionrekonstrukciós program nem 36, hanem 38 stadiont érint majd, mivel nem csak a labdarúgás első- és másodosztályában szereplő csapatok pályáit, hanem a szegedi és diósgyőri stadiont is felújítják.
2001. október 17.: Az Ifjúsági és Sportminiszter 60/2001. számú határozatában döntött arról, hogy az országos stadionrekonstrukciós program keretében a miskolci önkormányzat a Diósgyőri stadion felújítására és modernizálására 355 millió forint vissza nem térítendő állami támogatásban részesül.
2001. november 14.: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata a 14/2001. számú határozatában döntött a stadionrekonstrukciós beruházáshoz szükséges 180 millió forint önkormányzati önerő biztosításáról. Mivel mind az állami, mind az önkormányzati támogatás éves bontásban (2003-2004-2005-2006) állt rendelkezésre, ezért a beruházás ütemezése is ennek megfelelően történt.
2003. június 7.: Két alapkövet raktak le a diósgyőri stadionban, a Diósgyőri VTK – Pécsi MFC (1-3) NB I/B-s bajnoki focimérkőzés szünetében: Gyurcsány Ferenc sportminiszter és Káli Sándor miskolci polgármester egyet, valamint a szurkolók egy másikat helyeztek el a gyár felőli oldalon, a jobb oldali sarokzászló melletti gödörben, annak apropóján, hogy elindul Miskolcon a stadionrekonstrukciós program első részének első üteme.
2003. november 14.: A DVTK stadionban először gyúltak fények. A négy darab egyenként 42 méteres magas oszlopokra 32-32 reflektor került, amelyek fényereje 500 és 1500 lux között állítható. A villanyvilágítás üzempróbája után egy nappal, november 15-én, az első villanyfényes mérkőzést is megrendezték (NB I/B: Diósgyőri VTK-BS – Kecskeméti TE 0-2). Ezt nevezték a stadionrekonstrukció első szakaszának, amelyet a 355 millió forintos állami, valamint a 180 millió forintos önkormányzati forrás egy részéből építettek ki.
2005. augusztus 8.: Megkezdődött a 355 millió forintos állami és 180 millió forintos önkormányzati forrásból megvalósuló stadionrekonstrukciós program második üteme, amelynek során elbontásra került a klubház előtti korzó nevű lelátórész, valamint betemetésre került a föld alatti játékoskijáró.
2006. április 22.: Miután felszerelték az 1195 darab műanyag székeket a tribünre (meccset is rendeztek ezen a napon, NB I: Diósgyőri VTK – Ferencvárosi TC 0-1), és a külső burkolásokat is elvégeztek az ezt megelőző napon, lezárult a stadionrekonstrukciós program első részének második üteme. Ennek során az 1939-ben átadott klubház megújult, szerkezete megerősítésre került, a gépészeti, erős- és gyengeáramú hálózat is kicserélődött, továbbá a labdarúgók és a játékvezetők új öltözőt kaptak, valamint a futballklub kiszolgáló személyzete is új irodákba költözhetett, és emellett a megújult csatornarendszerrel együtt új vizesblokkok is kialakításra kerültek. Kiépült a beléptető rendszer is, melynek keretében az állam a beléptető rendszer működtetéséhez szükséges hardverelemeket, az önkormányzat pedig a kiépítés technikai költségeit finanszírozta (szoftverek híján azonban hét éven át nem üzemelték be a beléptetőrendszert).
2009. augusztus 10.: A stadionrekonstrukciós program második részének első ütemében ezen a napon kapta meg a kivitelező a munkaterületet, hogy megkezdhesse az 1968-ban épült, állóhelyi rész hét szektorának elbontását, hogy ott egy új lelátórész épüljön, amelyhez az állam 300 millió forint, a miskolci önkormányzat pedig 100 millió forint forrást biztosított.
2010. március 6.: Átadásra került a Diósgyőri stadion keleti oldali lelátója, 400 millió forintból összesen 3137 ülőhely került kialakításra (meccset is rendetek ezen a napon, NB I: DVTK – Videoton FC 0-1). A rekonstrukció tervdokumentációja szerint összesen 3483 szék került volna felszerelésre, de végül 346 ülő alkalmatossággal kevesebbet csavaroztak fel. A különbség abból adódott, hogy a székek tengelytávolságát néhány centiméterrel megnövelték. A részben fedett lelátó alatt szociális helyiségek, és büfé kerültek kialakításra.
2012. április 30.: A DVTK labdarúgócsapatát működtető gazdasági társaság, a DFC Kft. által a Magyar Labdarúgó Szövetséghez benyújtott sportágfejlesztési tervben helyet kapott a diósgyőri stadion lelátóinak rekonstrukciója 800 millió forint értékben, valamint a füves játéktér újjáépítése 180 millió forint értékben.
2012. november 28.: A DVTK-t működtető DFC Kft. megkapta a Magyar Labdarúgó Szövetségtől azt a határozatot, amely sportágfejlesztési tervének elfogadását jelentette, ebben a stadion lelátóinak építését összesen 700 millió forinttal hagyták jóvá (ebből 555 millió forint volt a társasági adóból megszerezhető pénzösszeg, míg 245 millió forintot önrészként kellett volna előteremteni), míg a centerpályának átépítését 155 millió forintos költséggel engedélyezték (ebből 107,5 millió forint volt a társasági adóból megszerezhető pénzösszeg, míg 47,5 millió forintot önrészként kellett volna előteremteni). Utóbbi terv a futópálya elbontását, megszüntetését is tartalmazta. A lelátó megújítására vonatkozó tervek arról szóltak, hogy egy 8000 fő ülőhelyes stadiont alakítanának ki, úgy, hogy egy új, 3800 férőhelyes fedett lelátórészt építenének a klubház és a napos oldal felé eltolt pálya közé, valamint az északi oldalon 2400 fős állóhelyi rész alakítanak ki (fedés nélkül).
2013. március 9.: Ezen a napon használták először, a DVTK – Szombathelyi Haladás (1-1) NB I-es bajnoki meccsre való bejutáshoz a beléptető rendszert, ami 88,8 millió forint+ÁFA fejlesztésből valósult meg.
2013. július 2.: A DFC Kft. győztest hirdetett a Market Építő Zrt. személyében, a júniusban közzé tett nyílt pályázatának eredményeként, amelyet a Diósgyőri stadion centerpályájának teljes átépítése és gyepcseréje fővállalkozói munkálatainak elvégzésére írt ki (a beruházás azonban nem valósult meg, mivel az atléták más helyszínre történő áthelyezése csak két évvel később, 2015. június 27-én, az Egyetemi Körcsarnok mellé megépített Miskolci Atlétikai Centrum átadásával történt meg).
2013. december 4.: ,,Állami szintre”, emelték a diósgyőri stadion rekonstrukcióját, ugyanis ekkor jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat (1895/2013., XII. 4.), ami a Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében megvalósítandó projektnek minősítette a sportlétesítmény megújítását, 4,5 milliárd forint értékben.
2014. február 25.: Megalakult a Diósgyőri Stadionrekonstrukciós Korlátolt Felelősségű Társaság, a Diósgyőri stadion megépítésére létrehozott projektcég, amelynek tulajdonosa az állami tulajdonú BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (85 százalék), Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata (15 százalék) és a Miskolc Holding Zrt. (5 százalék) lett.
2014. június 6.: Fedett, 15 ezer férőhelyes, nemzetközi mérkőzések megrendezésére is alkalmas stadion épül Diósgyőrben – erről írtak alá megállapodást ezen a napon Miskolc város, a diósgyőri klub, illetve a beruházást lebonyolító Nemzeti Sportközpontok képviselői. Az akkori tervek úgy szóltak, hogy az építkezés 2015 első felében megkezdődhet.
2014. október 10.: Megkezdődött a diósgyőri stadion ,,látvány bontása”, amelynek során, mindössze három állóhelyi szektort tüntettek el néhány hét alatt: a vendégek számára fenntartott lelátó és a Napos oldal közötti részen, amelyet csak kivételes esetben, telt ház esetén nyitottak meg az ezt megelőző években (további bontási munkálatok azóta sem történtek).
2015. január 27.: Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter Miskolcon jelentett be, hogy az állam a korábban biztosított 4,5 milliárd forinton felül további 3,5 milliárd forintot ad a tervek szerint 2016 nyarára elkészülő új diósgyőri stadionra, vagyis így összesen 8 milliárd forintból épülhet meg a létesítmény.
2016. február 25.: A Magyar Közlöny 2016/24 számában jelent meg az 1071/2016. (II. 25.) kormányhatározat, amely az „Egyes sportinfrastruktúra-fejlesztési beruházások megvalósításához kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról” címet viselte, és azt is tartalmazta, hogy a Diósgyőri stadion rekonstrukciójára az eddiginél 2,915 millióval nagyobb összeget, vagyis összesen 10,915 millió forintot fordít a Magyar Állam (ennek az összeg egy részéből, 900 millió forintból az MVSC Csokonai utcai pályáját újítják meg, hogy a DVTK néhány meccsét itt rendezhesse).
2016. április 10.: Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke avatta fel a DVTK utánpótlás edzőközpont épületét, ami 2 milliárd forintból készült el. A beruházás forrását az első csapatot működtető DFC Kft., valamint az utánpótlást versenyeztető DVTK sportegyesület által a Magyar Labdarúgó Szövetséghez benyújtott sportágfejlesztési terveiknek elfogadását jelentő létesítményfejlesztés biztosította. A kivitelező a Market Építő Zrt. volt.
2016. május 12.: A Közbeszerzési Hatóság továbbította a Diósgyőri stadion megépítésének pályázati anyagát a TED (Tenders Electronic Daily) európai hivatalos közbeszerzési honlapjához, ahol a hirdetmény megjelent. Ebben többek között az szerepelt, hogy 14 798 ülőhellyel épül meg a Diósgyőri stadion, ami nemzetközi mérkőzések lejátszására is alkalmas lesz, illetve az is, hogy az MVSC-pálya NB I C-kategóriás lesz (legalább 2000 ülőhely kerül kialakításra).
2016. augusztus 12.: Miután négyszer meghosszabbították a Diósgyőri stadion közbeszerzési eljárás lejártának dátumát, ezen a napon megtörtént a pályázatbontás. Kiderült: két cég adott be ajánlatot, ám csak egyikük maradt a 10,9 milliárd forintos értékhatáron belül.
2016. október 28.: A Diósgyőri Stadionrekonstrukciós Kft. képviselői aláírták a közbeszerzésen győztesnek nyilvánított Market Építő Zrt.-vel azt a szerződést, amelynek értelmében 2016. november 2-től megkapja a Diósgyőri stadion ingatlant építési területnek utóbbi társaság, hogy azon 15 hónapon belül megépítse az új létesítményt.
ÉM–dr. Nagy János, Berecz Csaba
Miskolc - Az élvonalbeli labdarúgócsapatok stadionépítési sorában a diósgyőri létesítmény lehet a tizenegyedik.
Miskolc - Szerződés aláírva, elvileg 2018 elején már készen kell lennie a stadionnak.
Miskolc - "A legfőbb cél, hogy a régi stadion elbontásával ne vesszenek oda pótolhatatlan sport- és kultúrtörténeti értékek, hogy azok a későbbiekben mind az új DVTK Stadionban lévő sportmúzeumban, mind más kiállításokon, illetve az új stadion körülvevő közösségi tereken kiállíthatóak legyenek" - olvasható az amigeleken.hu-n a Diósgyőri Stadion értékmentő projektjéről.
Miskolc - A fenntarthatóság jegyében épülő és a klub szellemiségéhez illő létesítményt ígérnek Diósgyőrbe. A tervező építész osztotta meg elképzeléseit az új arénáról.
