2016.09.27. 16:12
Ki mit érdemel
<em>Kétségtelen, hogy az NB II szele megcsapta a Diósgyőrt. Van még 22 lépés. Egymásba kapaszkodva még meg lehetne akadályozni, hogy a szél söpörjön</em>. <strong>Berecz Csaba írása</strong>.
Kétségtelen, hogy az NB II szele megcsapta a Diósgyőrt. Van még 22 lépés. Egymásba kapaszkodva még meg lehetne akadályozni, hogy a szél söpörjön. Berecz Csaba írása.
Sok mindent láttunk, sok mindenről írtunk már a diósgyőri labdarúgás kapcsán, de úgy tűnik, van új a nap alatt. Olyan, mint amilyen a szombati mezlevétel, -levetetés volt. A meccs idején a szurkolók űzték végig a csapatot, de ezúttal sem sikerült pontot szerezni, majd jött a meccs utáni találkozás. Amire nem ment el mindenki, voltak távolságtartók az egyik oldalon és voltak közelséget keresők a másikon. Voltak, akik megértették a célzást, levették a mezüket és óvatosan a hirdetőtáblára helyezték, eleget téve a drukkerek kérésének, és voltak, akik miután megszabadultak a dresszüktől – finoman fogalmazva –, átadási hibát vétettek. Fölösleges lenne rájuk haragudni, ahogy azokra sem kell, akik ki sem jöttek a drukkerek elé, hiszen nem tudni, miért maradtak le a többiektől, még az is lehet, hogy volt, aki szégyenében nem ballagott a szurkolók felé. Az biztos, hogy nagy volt a zavar a meccs után, és mivel különbözőek az emberek, nem mindenki egyformán éli meg a sikertelenséget, sem a sportolók, sem a drukkerek közül.
Az nem igazán látszik, hogy ki tehet arról, hogy ez a helyzet kialakult, az viszont igen, hogy van egy út, amin elindult a vezetés és ezen haladva igyekeznek a jövőt kiszámíthatóvá tenni. De ezen az úton nem lehet rövid idő alatt célba érni. Ez a saját kertben szedett, érett gyümölcs feltálalása, amire még várni kell, hiszen a bozótirtás csak most ért véget, a termőterületet csak nemrég adták át, még nem vagy csak alig terem errefelé valami. Úgyhogy még nagyon kell az import. Jön innen, jön onnan, valamelyik édes, és van, amelyik ránézésre jó, de kóstolva kiderül, hogy éretlen. Lutri, mert nem látni bele. Persze lehetne rámenni a prémiumárura, ami szinte már garantálja a pompás ízeket, de ehhez vastag buksza kell. Van, akinek van, a többiek pedig megpróbálnak értelmes módon költekezni, ami nem mindig sikerül jól. Majd jönnek a tálalómesterek, akiknek ki kell tudni válogatniuk, ha a kosárba romlott áru kerül, ki kell tudni venni azt, ami nem odavaló. Egy egész rakomány rossz árut beszerezni nagy szerencsétlenséggel ér fel. Olyannal, ami csak alacsonyabb osztálybesorolású étteremben kerülhet terítékre.
Az biztos, hogy az NB II szele megcsapta szombaton Diósgyőrt. Ahhoz, hogy ez elillanjon, valamit másképp kellene csinálni. Vagy másokkal. De ennek nem használ, ha szurkolók és a csapat között feszültség van, ha edző és csapat között nincs harmónia, ha a vezetés nem dob valamilyen mentőövet, ötletet. Valljuk be: utóbbiak szűkös eszköztára kimerülőben van. Nyolc forduló még hátra van az őszből és új játékost leakasztani szinte lehetetlen, ha sikerülne is, mire beleérik valaki a csapatba, már itt az év vége. Így aztán ilyenkor az edzőváltás a leggyakoribb döntés. Van, hogy maga a szakvezető ad teret másnak, van, hogy a vezetés határoz a csere mellett. Ha egyik sem megy, akkor…
Jó ötletnek tűnik az edzőtábor. Nekem tetszik az ötlet, de csak szűkre húzott mozgástérrel, a tévés Való Világ mintájára, komfortzónából kibillentősen, önellátósan, saját magad utáni takarítósan, mobilkommunikáció-mentesen és legfőképpen beszélgetősen, kibeszélősen. Hogy rottyanjon ki belőle valami igazi íz, hogy megakadályozzák az ott lévők, hogy olyan kerüljön fel az étlapra, ami nem idevaló. Aztán lehet, hogy a táborba még a szurkolók képviselőit is meghívnám, egy közbekóstolásra, a mezezés kibeszélésére. De nem abban a tárgykörben, hogy ki nem érdemli meg a Diósgyőr-mezt. Hanem, hogy a drukkerek nem ezt érdemelnék. Nekik elég lenne annyi, ha mindig őszinte szavakat kapnának onnan, ami számukra oly sokat jelent.
Lehet, hogy ki kellene mondani valakinek, a célkitűzés mostantól az, hogy a csapat érje el a bennmaradást. És ez necces lesz. Kimondani talán nem, megcsinálni viszont… A háromhetes szünet után jön a Videoton, mennek Újpestre, jön a Ferencváros, utána meg – ha minden igaz és lesz stadionépítés – akkor a vándorlás, a hazai pálya nélküli élet. Kétségtelen, hogy az NB II szele megcsapta a Diósgyőrt. Van még 22 lépés. Egymásba kapaszkodva még meg lehetne akadályozni, hogy a szél söpörjön.
[poll id="1236"]
Miskolc - "Hiszem, hogy elindulunk fölfelé. Ha nem hinnék abban, hogy változhat, akkor már felálltam volna. Én azt gondolom, hogy az az utolsó utáni pillanat egy játékos életében, ha levetetik vele azt a mezt, amiért küzd. Ennél jobban nem lehet megalázni egy játékost" - interjú Horváth Ferenccel, a DVTK vezetőedzőjével.
Miskolc - A DVTK labdarúgócsapatát működtető cég többségi tulajdonosának képviselője biztos a bennmaradásban.
Miskolc - Nem az elvárásoknak megfelelően szerepel a Diósgyőri VTK NB I-es labdarúgócsapata. Ezzel kapcsolatban Sántha Gergely, a többségi tulajdonos Borsodsport Invest Kft. ügyvezetője nyilatkozott a DVTK honlapjának.
Miskolc - A labdarúgó NB I-ben zsinórban a 9. mérkőzésén maradt nyeretlen a diósgyőri csapat.
Miskolc - Szombaton este végképp elszakadt a a cérna diósgyőri szurkolóknál, amire hosszú évek óta nem volt példa: a mérkőzés után a klubház elé vonultak az elkeseredett drukkerek.
