Palásthy György filmrendezőt jövő kedden temetik el

Budapest, 2012. május 3., csütörtök (MTI) - Palásthy György Balázs-Béla díjas filmrendezőt május 8-án, kedden délután fél 2-kor kísérik utolsó útjára a budapesti Farkasréti temetőben - tájékoztatta a Magyar Filmművészek Szövetsége csütörtökön az MTI-t.

A Hahó, Öcsi!, A szeleburdi család és az Égigérő fű című film alkotóját életének 82. évében április 16-án érte rövid, súlyos betegség után a halál.

Palásthy Györgyöt a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Magyar Filmművészek Szövetsége is saját halottjának tekinti.

A rendező Esztergomban született 1931-ben. 1954-ben diplomázott filmrendezői szakon a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Pályáját asszisztensként kezdte.

A neve hamar ismertté vált, ő volt az Alba Regia és a Kölyök című nagy sikerű filmek forgatókönyvírója. Egyike volt a Balázs Béla Stúdió első vezetőinek, noha ő maga sohasem forgatott filmet a stúdióban. Első önálló rendezése egy vígjáték volt, Mindenki ártatlan? (1961) címmel, ezt követte a Meztelen diplomata (1963), Rejtő Jenő Vesztegzár a Grand Hotelben című regényének filmváltozata.

A vígjáték műfajához sokáig hű maradt, a hatvanas években változatos témaválasztással öt újabb humoros produkciót készített: a Másfél millió (1964), Az özvegy és a százados (1967), a Hazai pálya (1968), a Sok hűség semmiért (1969) és Az örökös (1969) című filmeket.

Az évtized végén érdeklődése a gyermekvilág felé fordult, és hosszú évekig csaknem kizárólag ilyen témájú filmeket forgatott. Ekkor született a trilógiát alkotó A varázsló (1969), Hahó, Öcsi (1971) és Hahó, a tenger (1971). A legfiatalabb korosztálynak szólt a Tótágas (1976) és az Égigérő fű (1979) is. A nyolcvanas évek kultuszfilmje lett A szeleburdi család (1981) és a Szeleburdi vakáció (1987).

1984-ben szovjet-magyar koprodukcióban készült, és Kálmán Imre életét dolgozta fel Az élet muzsikája. Közvetve ennek köszönhette, hogy az első magyar rendezők egyike volt, aki saját pénzből kezdett filmet csinálni.

1996-ban Retúr címmel rendezte meg a kiszolgáltatott nyugdíjasok szomorú elégiáját, összegyűjtve a magyar film "nagy öregjeit". 2001-ben mutatták be utolsó alkotását, A szalmabábuk lázadása című játékfilmjét. A Páskándi Géza regénye nyomán készült alkotás az 1848-49-es forradalom és szabadságharc utáni időszak egy epizódját eleveníti fel, a magyar filmgyártás történetében először számítógépes animációval "keltették életre" a szalmabábukat.

A Balázs Béla-díj és az érdemes művészi cím mellé a 2001-ben megkapta a Millenniumi (32.) Magyar Filmszemle életműdíját is.