Kostic, a "csodacsere"

Elhozta mind a három pontot szombaton délután Kispestről a DVTK.Az előző két fordulóban öt gólt kapott, s pont, pontok nélkül maradt a Diósgyőr, ez a teljesítmény nem kápráztatta el (érthetően) a vezetőedzőt és (érthetően) a szurkolótábort sem. Ennek ellenére több mint háromszáz piros-fehér drukker érkezett a Bozsik-stadionba, bízva abban, hogy csapatuk ki tud kecmeregni a gödörből és nem kell lemondani a bajnokság hajrája előtt arról, hogy a végelszámolásnál „szép" pozícióban (harmadik-hatodik hely) zárjon. A reményt azon statisztikai adat is táplálta, hogy a kapusposzton ezúttal lehetőséghez jutó Rados ebben a szezonban, eme összecsapásig, bajnokin nem kapott gólt. Sivic Tomislavnak ezen szombaton senkit sem kellett nélkülöznie sérülés vagy eltiltás miatt, a Puskás Akadémia elleni kezdőhöz képest ötven százalékban lecserélte a védelmet, de „lépett" a szakvezető a középpályán is, valamint a támadósorba visszakerült az Újpesten kiállított és egy meccsre „elmeszelt" Futács.

Remek ellentámadás

A vendégeknél elsősorban Elek és Barczi feladata volt, hogy kérjék a labdát a hátul lévőktől és elkezdjék felépíteni a DVTK akcióit, ez az első percekben nem ment zökkenőmentesen, mert a Honvéd ezeket a kezdeményezéseket jól olvasta le. A kispestiek egy ívelés, egy fejes utáni szituációból korán vezetést szereztek, ahogyan azt a vendégek szakvezetője később elmondta: számítottak arra, hogy a fővárosiak ilyen elemekkel fognak operálni, ám ezen esetnél páran kihagytak védekezésben. Nem kellett azonban kétségbe esnie a DVTK-nak, hiszen volt elég idő egyenlítésre, fordításra, aztán kitűnt, hogy Husic meg tudja zavarni a budapestiek jobb oldalát, ha lendületből szemtől-szembe vállalja az egy-egyezést Ikenne-Kinggel. A borsodiak találata azonban nem ebből született, hanem egy remekül végigvitt ellentámadásból, amely során mindenki (Gosztonyi, Bacsa, Futács) tudta, hogy az adott helyzetben mi a legjobb döntés. A gólszerzőt az első félidő végén le is kellett cserélni, mert az esetnél Ikenne-King (aki szintén nem bírta tovább) jó nagyot rúgott bele és bedagad a lába. Az első félidőben volt még olyan szakasz, amikor nem volt helyzet sem itt, sem ott, bár a Honvéd próbálkozott kicsivel többet, ennek nagyobb részét Job, Eperjesi oldalán.

Jókor, jó helyen

A szünet után az egyik kérdés az volt, hogy vajon mennyire tudja pótolni Grumic Futácsot, illetve hogy melyik oldal lesz képes iramot diktálni, lehetőségeket kialakítani a másik kapuja előtt. A Honvéd lett az a csapat, amelyik kezdeményezett, igaz, fölényük ekkor inkább csak szögletekben és labdabirtoklásban merült ki. Egy óra környékén újabb váltást eszközölt Sivic Tomislav, ezúttal nem sérülés miatt, de hogy jól tette, azt mi sem bizonyította jobban, hogy Gosztonyi kapufáját követően a friss erő, a még egy perce sem a pályán lévő Kostic a lehető legjobb helyen „parkolt". Nem sokkal később a másik kapu előtt Lovric ollózott a felső lécre, így elmaradt a hazai válasz.

Megérdemelt pacsi

Kemény és nehéz huszonnyolc-harminc perc elé nézett a DVTK, mert nyomtak a kispestiek, emiatt a vendégek védelme nem unatkozott. Kemenesnek annyira nem volt munkája, hogy a 16-os előtt tornázott, de hiába harcoltak a társak, tették be rendületlenül a labdát a diósgyőri kapu előterébe, azokat Kádár vezérletével hatástalanították (legtöbbször kifejelték) a látogatók. Alkalomadtán mód nyílt arra, hogy a piros-fehérek kontrából megszerezzék a harmadik góljukat, de ezen lehetőségekkel nem tudtak élni. Maradt tehát az egy-kettő, a lefújás után megérdemelték a pacsit Eperjesiék, akik elsősorban annak köszönhetik sikerüket, hogy helyzeteikkel jobban éltek, mint a Honvéd és biztosabb, határozottabb volt a védőmunkájuk, mint az Újpest, illetve a Puskás Akadémia ellen.

ÉM-MI

Jegyzőkönyv

Budapest Honvéd – Diósgyőri VTK 1-2 (1-1)

Bozsik-stadion, 1500 néző. V.: Erdős (Viszokai, Bozó).

Budapest Honvéd: Kemenes (0) – Ikenne-King (4), Ignjatovic (5), Lovric (5), Baráth (5) – Vécsei (5), Hidi (5), Zivanovic (6) – Lupoli (5), Bonazzoli (6), Job (5). Vezetőedző: Marco Rossi.

Diósgyőri VTK: Rados (5) – Eperjesi (5), Vadász (6), Kádár (6), Husic (5) – Elek (6) – Marjanovic (5), Barczi (5), Gosztonyi (7), Bacsa (5) – Futács (6). Vezetőedző: Sivic Tomislav.

Csere: Ikkene-King helyett Nagy G. (6) a 28., Futács helyett Grumic (5) a 44., Job helyett Prosser (5) az 56., Marjanovic helyett Kostic (6) a 60., Gosztonyi helyett Abdouraman (-) a 67., Zivanovic helyett Mancini (-) a 75. percben.

Sárga lap: Zivanovic a 13., Ikenne-King a 22., Barczi a 35., Husic a 45., Ignjatovic a 64., Kostic a 65., Grumic a 73., Kádár a 75., Mancini a 79. percben.

Gólszerző: Zivanovic (1-0) a 10., Futács (1-1) a 21., Kostic (1-2) a 60. percben.

Marco Rossi: – Tulajdonképpen végigaludtam a mérkőzést a kispadon. Szeretném megnyugtatni a szurkolókat, hét mérkőzés van hátra a bajnokságból, azután nem Rossinak fogják hívni a csapat vezetőedzőjét, de akár holnaptól sem, ha a tulajdonos úgy akarja. A DVTK jó csapat, jól is játszottak ma, de a második félidőben csak két kontratámadásra futotta az erejükből, végig uraltuk a játékrészt. A szerencse is velünk volt, mert a kapufáról kifelé pattant a labda nálunk.

Sivic Tomislav: – Egy nagyon fontos mérkőzést játszottunk, két vereség után kellett a három pont. Tudtuk, hogy jó csapat ellen játszunk, amely szervezett játékot produkál, elsősorban magas labdákkal és pontrúgásokból veszélyesek, ezért labdatartásra törekedtünk, lassítani próbáltuk a játékot. Harmincöt nap alatt ez már a tizenkettedik mérkőzésünk volt, ami nagyon sok, ezért kellett változtatnunk, hogy ne a nagy iramra törekedjünk ezúttal. Bevallom, szerencsénk volt a második gólnál, de mi is voltunk már olyan helyzetben, hogy nem nekünk jött össze... Összességében megérdemeltük a győzelmet.

A gólok története

10. perc: Hidi a jobb oldalról végzett el szabadrúgást, Bonazzoli 8 méterről a kapura csúsztatta a labdát, amely a jobb oldali kapufáról visszapattant középre, éppen ott állt Zivanovic és három méterről a kapu közepébe fejelt, 1-0.

21. perc: Gyors diósgyőri kontra futott a pályán: Gosztonyi tette szépen a labdát a hazai védőfalból kilépő Bacsának, aki önzetlenül lepasszolta a labdát a balján érkező Futácsnak, a támadó pedig – Ikenne-Kinggel a nyakán – nyolc méterről a kapuba lőtt, 1-1.

60. perc: Gosztonyi ívelte a labdát a Honvéd kapujára, a bal oldalról, szabadrúgásból, a játékszer a keresztlécet találta el, a kipattanó labda pedig Kostic testéről a bal alsó sarokba pattant, 1-2.