Normakontroll – Ab: alkotmányellenes a jegybanktörvény adatnyilvánossággal kapcsolatos módosítása

Akt.:
Ab: alkotmányellenes a jegybanktörvény adatnyilvánossággal kapcsolatos módosítása
Ab: alkotmányellenes a jegybanktörvény adatnyilvánossággal kapcsolatos módosítása
Budapest – Alkotmányellenes a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény adatnyilvánossággal kapcsolatos módosítása – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) Áder János köztársasági elnök indítványával összhangban csütörtökön közzétett határozatával.

Az Országgyűlés március elején módosította a jegybanktörvényt és a postai szolgáltatásokról szóló törvényt, az államfő azonban mindkét módosítást előzetes normakontrollra megküldte az Ab-nek, ennek nyomán született meg csütörtökön az Ab két határozata.

A jegybanktörvény vitatott módosítása többek között rögzítette azt, hogy a Monetáris Tanács, a Pénzügyi Stabilitási Tanács, és az igazgatóság döntéshozatali eljárásai során készített, rögzített, az alapvető feladat ellátásával kapcsolatos döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított harminc évig nem nyilvános, ezen határidő alatt – sem a döntés meghozatalát megelőzően, sem azt követően – a döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére vonatkozó igény nem terjeszthető elő.

A jegybanktörvény módosítása kapcsán az Ab a köztársasági elnök érvelésével összhangban megállapította: alaptörvény-ellenes az MNB alapítványai, illetve kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaságai által kezelt adatok megismerését korlátozó törvényi szabályozás, és a visszamenőleges hatályba léptető rendelkezés.

Az Ab kiemelte: a jegybank vitathatatlanul közfeladatot lát el és kizárólag közpénzzel gazdálkodik, ezért az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik. Továbbá az MNB csak feladataival és elsődleges céljával összhangban hozhat létre gazdasági társaságot, alapítványt, így az általa nyújtott vagyoni hozzájárulás nem veszíti el közpénz jellegét.

Az Ab határozata az MNB feladatai kapcsán felidézi a törvényi szabályozást, mely szerint a jegybank felelős a monetáris politikáért, illetve ellátja a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét. Az MNB részvénytársasági formában működő jogi személy, jegyzett tőkéjét az állam bocsátja rendelkezésre, és részvényei is az állam tulajdonában vannak, az államot mint részvényest az államháztartásért felelős miniszter képviseli.

Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. További feladata – ennek veszélyeztetése nélkül – támogatni a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását, ellenálló-képességének növelését, a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítását és a rendelkezésére álló eszközökkel a kormány gazdaságpolitikáját. Az MNB feladata még többek között a monetáris politika meghatározása és megvalósítása, a bankjegy- és érmekibocsátás, a hivatalos deviza- és aranytartalék képzése és kezelése. Az MNB egyéb feladatait csak elsődleges célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül folytathatja.

Az Ab emlékeztetett arra, hogy maga az Alaptörvény a közpénzekkel való gazdálkodásra vonatkozóan “konkrétan rögzíti a nyilvánosság előtti elszámolás, illetve az átláthatóság és a közélet tisztaságának az elvét. Ennek garanciájaként az Alaptörvény konkrétan kimondja azt is, hogy a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok”.

Az Ab hivatkozott egy az 1990-es évek első felében, Sólyom László Ab-elnöksége idején született döntésére, melynek indoklása szerint “a nyilvánosság próbája nélkül az állam polgáraitól elidegenedett gépezetté, működése kiszámíthatatlanná, előreláthatatlanná, kifejezetten veszélyessé válik, mert az állam működésének átláthatatlansága fokozott veszélyt jelent az alkotmányos szabadságjogokra”.

Az Ab döntése értelmében az államfő nem hirdetheti ki az Országgyűlés által elfogadott jegybanktörvéy-módosítást.

Az Ab ugyanakkor elutasította az államfő Magyar Posta és vállalatai által kezelt adatok nyilvánosságával kapcsolatos törvénymódosítást támadó indítványát, így azt a törvénymódosítást Áder Jánosnak haladéktalanul ki kell hirdetnie.

A postatörvény módosításával kapcsolatban a köztársasági elnök a hatályba léptető rendelkezést kifogásolta a visszaható hatályú jogalkotás tilalmára hivatkozva.

Az Ab elsősorban azt vizsgálta: a támadott törvényhely az adatmegismerés szabályait a jelenlegi rendelkezésekhez képest hátrányosan változtatja-e meg.

Az Ab arra hívta fel a figyelmet, hogy a módosítás a postai adatok vonatkozásában egyrészt főszabállyá teszi a nyilvánosságot, másrészt a jelenlegi korlátozó szabályozást pontosítja, és a posta, illetve vállalkozásai üzleti titkainak védelmében olyan nyilvánosságkorlátozást tesz lehetővé, amit az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény is megenged.

Az Ab szerint a vizsgált törvény sem a hatályba lépését megelőzően, sem az azt követően benyújtott közérdekű adatigénylésekkel összefüggésben nem tekinthető hátrányos módosításnak, valójában bővíti a megismerhető adatok körét, ezért nem alaptörvény-ellenes. Annak megítélése már a rendes bíróságok feladata, hogy egy-egy konkrét adat nyilvánosságra hozatala, megismerése az üzleti tevékenység szempontjából aránytalan sérelmet vagy indokolatlan előnyt okoz-e.

A jegybanktörvény módosításával kapcsolatos Ab-határozathoz a jelenleg 13 tagú testületből két alkotmánybíró, Pokol Béla és Varga Zs. András fűzött különvéleményt, de ők is csupán az MNB gazdasági társaságai által kezelt adatok tekintetében nem értettek egyet a többségi határozattal. A postatörvény esetében pedig három alkotmánybíró, Czine Ágnes, Pokol Béla és Szalay Péter fűzött különvéleményt a döntéshez. Mindkét határozat előadó bírája, a határozat-tervezetek készítője Lenkovics Barnabás, az Ab elnöke volt, akinek alkotmánybírói mandátuma néhány hét múlva lejár.

Az Ab csütörtökön délután a honlapján tette közzé két határozatát.

– MTI –








hirdetés