NATO-csúcs - 2013 közepére az afgán erőknek engedik át a vezető szerepet

Washington, 2012. május 21., hétfő (MTI) - A jövő év közepére a NATO az afgán erőknek engedi át az irányítást az országuk biztonságának szavatolásában - hangzott a szövetség chicagói csúcstalálkozójáról hétfőn kiadott közleményben.

Az Afganisztánban harcoló külföldi erők a harci feladatokról fokozatosan a támogatói szerepre térnek át, és ezzel "visszavonhatatlanul" a csaknem 11 éve tartó és igen népszerűtlen háborúból való kivonulás útjára lépnek.

A NATO tagállamai megerősítették korábbi elhatározásukat, hogy a francia csapatok idei távozásától függetlenül, 2014 végére vonják ki harcoló egységeiket Afganisztánból és egy kiképző missziót hagynak hátra. A szövetség küldetése 2014-től a kiképzésre és a tanácsadásra korlátozódik majd.

"Akkor, amikor az afgánoktól azt kérik, hogy nagyobb felelősséget vállaljanak magukra, nem maradnak magukra" - jelentette ki Barack Obama amerikai elnök a NATO-országok, az afganisztáni ISAF-koalíció vezetői, Hamid Karzai afgán államfő, valamint a szövetség számára utánpótlási útvonalakat biztosító Oroszország és a közép-ázsiai országok képviselői előtt elmondott beszédében.

"Országaink és a világ létfontosságú érdeke, hogy ez a küldetés sikeres legyen. Biztos vagyok benne, hogy ma előbbre tudunk lépni ezen cél felé és hogy felelősségteljesen tudjuk befejezni ezt a háborút" - mondta az amerikai elnök.

A NATO-csúcs részvevői felszólították Pakisztánt, hogy "amilyen hamar csak lehet", újból nyissa meg az Afganisztánba vezető szárazföldi tranzitútvonalakat, amelyek létfontosságúak mind a szövetség utánpótlásának szállításában, mind a kivonulási tervek végrehajtásában. Iszlámábád azután blokkolta ezeket az útvonalakat, hogy tavaly novemberben egy NATO-légicsapásban 24 pakisztáni katona életét vesztette.

A konfliktus feloldásáról Chicagóban Hillary Clinton amerikai külügyminiszternek nem sikerült megállapodnia Aszif Ali Zardari pakisztáni elnökkel, aki az utak megnyitásáért cserébe teherautónként 1000 dolláros tranzitdíjat követelt, valamint azt, hogy Washington nyilvánosan kérjen bocsánatot a pakisztáni katonák haláláért. A pakisztáni elnök emellett felszólította az amerikai vezetést, hogy találjon "permanens megoldást" a dróntámadásokra.

NATO-diplomaták szerint a szövetség Üzbegisztánnal szándékozik szerződést kötni a a végső csapatkivonás szárazföldi útvonaláról.

Amerikai becslés szerint a 2015-re 352 ezer főnyire felduzzasztandó afgán hadsereg és rendőrség fenntartása évi több mint 4,1 milliárd dollárba fog kerülni. Ehhez Kabul 500 millió dollárral járul majd hozzá, az amerikai kormány 2,3 milliárd dollár befizetését tervezi, a koalícióban részt vevő többi országtól pedig 1,3 milliárd dollárnyi hozzájárulást vár. Rasmussen közölte, hogy noha a chicagói nem a "felajánlások csúcstalálkozója", Törökország évi 20, Ausztrália 100, Nagy-Britannia 110, Olaszország 120, Németország pedig 195 millió dollár befizetését ígérte.

Franciaország még vár a felajánlással, de francia diplomáciai forrás szerint a korai csapatkivonásért cserébe Washington évi 256 millió dollárnyi hozzájárulást vár el Párizstól. Kanadai lapértesülés szerint az Ottawától elvárt befizetés 125 millió dollár.

Az afganisztáni koalíció ülésének szokatlan mozzanata volt, hogy arról az Obama-beszéd alatt hiányzott Francois Hollande francia elnök. A politikus a megbeszélést megelőzően a lengyel elnökkel és az ENSZ főtitkárával találkozott.

Sajtóértesülések szerint a távolmaradásnak nem volt politikai motívuma, Hollande rendszeresen késik.

- MTI -