A londoni bírósági meghallgatás szerint nem kell kiadni Svédországnak a WikiLeaks alapítóját

A szakértő, Sven-Erik Alhem, aki korábban maga is svéd ügyész volt, közölte:"Könnyen kivitelezhető a dolog, amennyiben a brit bíróság engedélyt ad rá"

Assange-ot tavaly december elején tartóztatták le a brit hatóságok, miután feladta magát a londoni rendőrségen. Az ausztrál származású férfit egy nő elleni nemi erőszakkal és egy másik nő szexuális zaklatásával gyanúsítják Svédországban, ahol nemzetközi elfogató parancsot adtak ki ellene. Assange szerint mindkét nő esetében kölcsönös belegyezés alapján történt a nemi aktus.

A WikiLeaks alapítója szerint politikai okok vannak meghurcolása hátterében. Szerinte Washington nyomást gyakorol Stockholmra, a titkos, amerikai diplomácia iratok nyilvánosságra hozatala miatt.

Egy londoni bíróság a 39 éves férfi letartóztatása után egy héttel döntött arról, hogy 240 ezer fontos óvadék ellenében szabadlábon védekezhet kiadatása ellen. Szabadlábra helyezésének feltételeit a keddi meghallgatáson módosították, és engedélyt kapott arra, hogy a februári meghallgatások előtti éjszakákat Londonban töltse. Az eredeti feltételek között az szerepelt, hogy nem hagyhatja el a lakóhelyének kijelölt vidéki birtokot.

Assange kiadatását a jelenlegi svéd vizsgáló ügyész, Marianne Ny kéri. Jogi szakértőinek a londoni meghallgatáson tett kijelentései szerint Ny azt állítja: tavaly szeptemberben és októberben telefonon, illetve sms-ekben üzent Assange-nak, aki szerinte nem válaszolt. A WikiLeaks alapítójának ügyvédei szerint ők felajánlották a telefonos kihallgatást, Ny azonban elutasította ezt és újabb elfogató paranccsal fenyegetőzött.
- Független Hírügynökség -