CHILEI FÖLDRENGÉS: 300-nál is több halott

Michelle Bachelet államfõ az emberekhez intézett beszédében azt mondta: mintegy 2 millió chileit érintett a természeti katasztrófa. A politikus repülõvel járta be a földrengés sújtotta területeket. "A természet ereje ismét lecsapott országunkra"- mondta az elnökasszony a 8,8-es erõsségû földmozgások után. Az ország 15 tartományából hatot "katasztrófa sújtotta övezetnek" minõsített. Tönkrement az úthálózat egy része, hidak és épületek dõltek össze.

A rendkívül erõs rengések után több mint két méter magas szökõár érte el a chilei partvidéket és szigeteket. A Robinson Crusoe szigeten öt ember halt meg a cunami miatt. A szökõár egy nappal a földmozgások után Japánt is elérte, ahol 50 ezer embert telepítettek ki emiatt. Oroszország csendes-óceáni partvidékén, Kamcsatkán is evakuáltak. Attól tartanak, hogy 2,5-3 méteres hullámok pusztítanak majd. A Csendes-óceánon fekvõ többi ország probléma nélkül átvészelte az árhullámot. Japánban egyébként 1960-ban 140-en haltak meg a szökõár miatt, amikor egy 9,5-es erõsségû dél-amerikai földrengés után a cunami elérte az ázsiai országot.

A chilei földrengés helyi idõ szerint szombaton kora hajnalban történt, Concepcion városától mintegy 115 kilométerre északkeletre - a chilei fõvárostól, Santiagótól 325 kilométerre délnyugatra. Az elsõ rengést legkevesebb négy utórengés követett. A dél-amerikai állam fõvárosának nemzetközi repülõterét ideiglenesen lezárták, a járatokat pedig átirányították az argentínai Mendozába. Chilében, a geológiai sajátosságok miatt gyakoriak a nagy erejû földrengések, ám ezek legtöbbször lakatlan területeket érintenek csupán.