Az EU születésének 60. évfordulójára

Hatvan évvel ezelőtt, 1957. március 25-én Rómában írták alá az Európai Gazdasági Közösséget és az Európai Atomenergia Közösséget létrehozó szerződéseket. Ha ezt összehasonlítjuk a ma hatályos szerződéssel, akkor egy gépkocsihasonlattal szólva a karosszériától és a motorszámtól eltekintve az eredetiből mindent kicseréltek, felújítottak rajta. Dr. Hörcsik Richárd írása.

A római szerződések hozzájárultak ahhoz, hogy Európában béke, fejlődés és prosperitás volt hosszú évtizedekig."

A római szerződés egy hat országot tömörítő regionális együttműködés alapdokumentuma volt, míg a mai szerződések 28 tagállamot fognak össze, mint az abroncs a hordó dongáit. Ma az unió egy olyan szervezet, ami vonzó a szomszédos országok számára, akik csatlakozni szeretnének vagy kapcsolataikat magasabb szintre emelni.

Mit ünnepelünk a hatvanadik évforduló kapcsán? Röviden azt, hogy a római szerződések jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy Európában béke, fejlődés és prosperitás volt hosszú évtizedekig. Európa történetében példa nélkül álló egy több mint 70 éves békeperiódus a kontinens országai között. Kezdetben a közös piac létrehozása volt a cél, de mára az integráció olyan fejlettségi szintet ért el, amelyről az alapító atyák álmodni sem mertek. Ilyen a belső közös piac a négy alapszabadsággal. Ez az integráció kemény magja. Különösen igaz ez a személyek szabad áramlására, amelynek alapján egy uniós polgár alanyi jogon vállalhat munkát egy másik tagállamban.

Az évtizedek során az integráció új politikákkal bővült mint a környezetvédelem, a regionális politikák, a bel- és igazságügyi együttműködés. Magyarország 2004-ben csatlakozott az unióhoz, amikorra az integráció már egy magas fejlettségi szintet ért el. Az elmúlt tizenhárom évben az unióban jelentős előrelépés történt a költségvetési fegyelem megszilárdítása és a bankunió létrehozása érdekében.

Az EU-ban nem ismeretlenek a válságok, sőt azt is mondhatnánk, hogy az unió válságról válságra fejlődött, de a mostani helyzet más. Hibás európai politikai döntések sora vezetett oda, hogy ma az Európai Unióban két nagy válság van: a migrációs krízis és a brexit okozta sokk.

Az Egyesült Királyság kilépése komoly vitát indított el az unió jövőjéről. Vannak, akik egy Európai Egyesült Államokat szeretnének, mi nem. A visegrádi országok elképzelése nagyobb hangsúlyt helyezne a kormányközi együttműködésre, megerősítve az unióban zajló törvényhozói és politikai folyamatok demokratikus és nemzeti szintű, parlamenti felügyeletét. A visegrádiak kiállnak az egységes piac, a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet mellett.

A harmadik a „többsebességes” unió víziója, ami már eddig is létezett: például az euróövezet országai már most is több területen működnek együtt. Rendőrségi és bírósági ügyekben a britek, az írek és a dánok maradnak ki. A schengeni övezetnek sem tagja mindenki. Ami fontos és amihez mindig is ragaszkodtunk, az az, hogy az erősebb és gyorsabb haladásra képes országok – például az euró-, vagy a schengeni övezet – ne zárják be az ajtót a többiek előtt. Mert az számunkra elfogadhatatlan lenne az EU-n belül, a külön integráció az integráción belül!

A most hatályos Lisszaboni Szerződés alapján az úgynevezett megerősített együttműködés lehet a megoldás arra, hogy a tagállamok egy csoportja egyes területeken intenzívebben működjön együtt, ezáltal biztosítva, hogy az unió hatékonyabb és életképesebb legyen.

- Szerzőnk az Országgyűlés Európai ügyek Bizottsága elnöke -