Minden pofon után ékszer járt

Budapest, Miskolc - A játékban ördög lett a nevelőapából, a karácsonyfa tetejére péniszt rajzolt a kisfiú, az anya pedig folyamatosan attól rettegett, hogy találkozik a férjével a buszon. A miskolci Családok Otthonában gyakran fordulnak meg olyan emberek, akik a társuk elől menekülve kérnek menedéket. Ők a kapcsolati erőszak áldozatai. Sokukért még az otthonba is utánamegy bántalmazója, hogy hazakényszerítse, másról pedig a benntlakás során derül ki, hogy a nevelt lánya nem ok nélkül gyűlöli. Ismerkedjen meg a történeteikkel! Albert Ákos riportja az Abcúgon.

Azok a nők, akik 16 éves koruk előtt a szüleik közötti erőszak tanúi voltak, felnőttként kétszer akkora eséllyel kerültek maguk is fizikailag bántalmazó kapcsolatba.

A feleségüket bántalmazó apák egyharmada a gyerekeket is verte.

Egy osztályban átlagosan 4-5 olyan fiatal van, aki valami miatt nem szívesen van otthon, és 3, aki látta már a szüleit verekedni otthon.

Ezek az adatok az Ökumenikus Segélyszervezet kapcsolati erőszakkal foglalkozó kiadványában szerepelnek. Ez az erőszaknak azon formája, amelyet korábban családon belüli erőszaknak is neveztek: azaz, amikor valakit a párja, esetleg az anyja vagy apja tart lelki terrorban, vagy fizikailag is bántalmazza.

A segélyszervezetnek jelenleg is fut a Vedd észre! elnevezésű kampánya, amellyel a kapcsolati erőszak áldozataira szándékoznak felhívni a figyelmet, emellett pedig több krízisközpontot és Családok Átmeneti Otthonát is üzemeltetnek szerte az országban, valamint ők tartják fenn azt a titkos menedékházat is, ahová azok a nők és gyerekek kerülnek, akiknek alapos okuk van elrejtőzni az őket bántalmazó férfi elől.

Kapcsolati erőszak áldozta lehet akár nő, férfi és gyerek is. Az erőszaknak több formája is van a bántalmazástól kezdve egészen odáig, hogy a pár egyik tagja a másik akarata ellenére ellenőrzi a társa mobiltelefonját, vagy megtiltja, hogy találkozzon a barátaival.

“A bántalmazás lehet szóbeli megnyilvánulás, ütés, rúgás, köpés. Van, aki anyagi függőségben él a párja mellett, és emiatt nem tud elszakadni, más az élettársa papírjait tartja magánál, és így tudja kontrollálni, hogy mikor hová menjen” – magyarázta a kapcsolati erőszak eseteit Budai Bernadett, a segélyszervezet Miskolci Átmeneti Otthonának és Krízisközpontjának vezetője. Az otthonba és a központba kerülők nagy többsége kapcsolati erőszak áldozata, ismerkedjen meg az ő történeteikkel!

Minden pofon után ékszer járt

Az otthon egyik lakója volt egy jobb anyagi körülmények között élő nő, akit évtizedeken keresztül bántalmazott a férje, általában a kocsmából hazatérve. De ha elcsattant egy pofon, utána ékszert kapott ajándékba, idővel pedig rengeteg ékszere lett.

A legutolsó verekedésükhöz még a rendőröket is ki kellett hívni, a nő ugyanis védekezett. Akkor azt mondta, nem bírja tovább, nem akar úgy meghalni, hogy agyonverik, és jelentkezett az átmeneti otthonba. “Minden ékszert eladott, számára engesztelő ajándékot jelentettek, neki erre nincs szüksége” – mondta Budai Bernadett.

Ide azok kerülnek, akiknek nincs más lehetőségük

A 40 férőhelyes átmeneti otthonba olyan családokat várnak, akiknek veszélybe került a lakhatásuk: megszűnt az albérletük, vagy kilakoltatták őket. Egy évig lakhatnak az otthonban, ahol családgondozó segít nekik talpra állni. Az átmeneti otthon mellett működő krízisközpontba viszont olyanokat várnak, akik a párjuk vagy más hozzátartozójuk elől menekültek el. Itt csupán pár hetet tölthetnek, de akár egyedülállókat is befogadnak, gyerek nélkül.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az átmeneti otthonban nem találkozni kapcsolaton belüli erőszakkal. Sőt, Budai Bernadett szerint a két ellátási helyen évente közel 150 bántalmazott ember fordul meg, akiket lelkileg és fizikailag terrorizáltak. Túlnyomórészt nők és gyerekek, de az utóbbi tíz évben kétszer is előfordult, hogy férfiak kértek segítséget azért, mert valamelyik családtagjuk lelki terrorban tartotta őket.

Budai Bernadett szerint évi 150 bántalmazott is megfordulhat az otthonban | Fotó: Magócsi Márton

Ezek az emberek nincsenek könnyű helyzetben, a családtagjuk mellett ugyanis a teljes egzisztenciájukat is maguk mögött hagyják. “Egy év alatt nulláról újjáépíteni valakinek az életét úgy, hogy alacsony iskolai végzettsége van, 35 éves és még sohasem dolgozott, az nehéz” – mondta Budai Bernadett. A bántalmazás ugyan nem válogat korban és anyagi helyzetben, az otthonban mégis inkább a szegényebbek és a középosztály jelenik meg. A jobb anyagi körülmények között élőknek ugyanis sokkal tágabb a kapcsolati körük, tudnak kihez fordulni, vagy van elég pénzük albérletbe menni. “Ide azok kerülnek, akiknek nincs más lehetőségük” – mondta.

Mellettük azonban akár egész családok is érkezhetnek – apával anyával -, akik elveszítették a lakásukat, vagy soha nem is volt nekik. Az átmeneti otthonban töltött egy vagy különleges esetben akár két év alatt van rá esély, hogy munkát és lakhelyet találjanak maguknak, sokaknak azonban ez nem sikerül, helyette intézményről intézményre vándorolnak, vagy az úgynevezett “félutas” házak egyikékbe költöznek, amely egy támogatott lakhatási forma.

A bekerülési lehetőségek ugyanakkor szűkösek, már az átmeneti otthonba is sorban állnak a családok, ezért szakmailag kell eldönteni, hogy melyik családot vegyék fel az üres férőhelyekre. “Előfordul, hogy az ország mind a 120 átmeneti otthona tele van tél idején” – mondta Budai Bernadett. A legrosszabb esetben a gyerekek átmeneti gyermekotthonba kerülnek, “a szülőknek meg nagyon sok esetben nem tudunk mást mondani, mint a hajléktalanszállót”.

Ördöggel jelezte a kislány, hogy baj van

Az átmeneti otthonba költöző családokról általában csak annyit tudnak, amennyit az őket beajánló gyermekjóléti szolgálat, vagy amennyit ők elmondanak saját magukról. Mivel az egyes családok nincsenek felvezetve egy közös adatbázisba, így sokszor az is nehezen derül ki, hogy jártak-e már korábban hasonló intézményben, vagy hogy a lakhatási nehézségeken kívül van-e más probléma is a családban. ”Van, hogy a falaink között is folytatódik a párkapcsolati erőszak” – mondta Budai Bernadett.

Két éve költözött be hozzájuk egy család: anya, apa és hat gyerek, bár az idősebbeknek a férfi csak a nevelőapjuk volt. A gyermekjóléti szolgálat ajánlotta be őket, akkor semmilyen bántalmazásról nem volt szó. Az anya egykor prostituált volt, és az apuka ezzel láthatóan érzelmileg zsarolta is. Budai Bernadettnek mégis az tűnt fel inkább, hogy a 11 éves lány undorral beszélt a nevelőapjáról.

Az otthonban több terápiás játék is rendelkezésre áll, többet között a Világjáték, ami arra szolgál, hogy az azt játszó gyermek vagy felnőtt aktuális érzelmi állapotát játékos formában tükrözze vissza. Az építőnek arra van lehetősége, hogy megannyi elemből (növények, állatok, épületek…) felépítse a vágyott vagy éppen valóságos világát. A Világjátékban megjelenő szereplők, tárgyak üzenetét aztán az építő jellemezheti, értelmezheti, ezzel pedig beavatja a szakembert az aktuális családi és érzelmi helyzetébe.

A Világjáték ördög-figurája | Fotó: Magócsi Márton

Ezzel a módszerrel rajzolódott ki egy személy a 11 éves kislány építményében, aki ördögként jelent meg a játékban és rengeteg negatív érzelmet váltott ki a lányból. A lány és az édesanya elmondása alapján felmerült a szexuális abúzus gyanúja (ez ebben az esetben félreérthető simogatást és közeledést jelentett). Az otthon dolgozói ekkor szakemberekhez – köztük jogászhoz és pszichológushoz – fordultak, az édesanya ugyanakkor nem tett feljelentést, végül pedig a család elköltözött az otthonból, így annyit tehettek, hogy értesítették a lakhely szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot. Az ügy kezelését azonban ilyenkor nehezíti a család vándoroló életmódja. “Sajnos több esetben tapasztaljuk, hogy az átmeneti otthonból kikerülve a gyermek elvész a gyermekjóléti rendszerben” – mondta Budai Bernadett.

Azt mondják, megérdemelték azt a pofont

Volt már olyan ügyük, amely végül büntetőeljárással folyatódott, de ezek elindítása egyáltalán nem egyszerű. Az intézmény feljelentést csak akkor tud tenni, ha kézzel fogható bizonyítékuk van. Az előbbi esetben ilyen nem volt, így pedig csak akkor indulhat eljárás, ha a bántott fél tesz feljelentést.

A büntetőeljárás ugyanakkor egy többéves procedúra. Az áldozatok sokszor már abba belefáradnak, hogy több helyen – például a rendőrségen és a bíróságon is – el kell mesélniük a történetüket, ez pedig a rossz emlékek felidézésével jár. Ráadásul meg kell jelenni a bíróság előtt is, ahol ott lesz a bántalmazó, sok esetben pedig egy időpontban kell menniük és távozniuk is az épületből. “Ilyenkor azt szoktuk kérni, hogy az áldozat 15 perccel később érkezhessen, és előbb mehessen el” – mondta Budai Bernadett.

Néhányan azonban már az otthonban meggondolják magukat. Budai Bernadett szerint sokaknál előjön, hogy idegen városban vannak, ahol nem ismernek senkit, és nem tudják, mi lesz az életükkel. “Igazából megérdemelték azt a pofont” – kezdik ilyenkor gondolni. Volt, aki a következő hasonlatot mondta: “ha a zebrán megy és nem mellette, akkor nem veri meg”.

Budai Bernadett szerint ilyenkor fontos, hogy emlékeztessék a nőket arra az indulattal teli állapotra, amikor megérkeztek és segítséget kértek. Ezért szokták ilyenkor leíratni velük a gondolataikat, hogy később, ha meginognak, megmutathassák nekik, milyen állapotban voltak akkor.

Péniszt rajzolt a kisfiú a karácsonyfára

„Előfordult olyan is, amikor egy gyerekrajz jelezte, hogy valami nincs rendben. Öt évvel ezelőtt egy anya került az átmeneti otthonba a kisfiával. Az apa karácsony előtt rakta utcára őket, nem tudtak hová menni. “Az anyuka akkoriban mindennap sírt” – mesélte Budai Bernadett. Az asszony nagyon függött a volt élettársától, de egy idő után már inkább azt akarta megmutatni neki, hogy egyedül is képes felnevelni a gyereket. Aki azonban kifejezetten rosszul viselkedett az anyja társaságában.

A fiúnak nagyon hiányzott az apja, ezért az édesanya döntése alapján lehetőséget kapott rá, hogy hétvégére hazamehessen hozzá. “Az egyik hazamenetel után született meg a rajz karácsony után” – mondta Budai Bernadett.

Fotó: Magócsi Márton

A pszichológusnak rögtön feltűnt a pénisz a karácsonyfa tetején, a vele való beszélgetésekből pedig kiderült, hogy az apa rendszeresen a gyerek előtt élte a szexuális életét, a kocsmába is gyakran magával vitte, és többször is a tanúja volt annak is, ahogy az apja az anyját verte.

Az otthon munkatársai az ilyen esetekben általában leírják a tapasztalataikat, ezt pedig egy későbbi gyermekelhelyezési ügyben felhasználhatják. Ez ebben az esetben is így történt. A bontóper és gyermekelhelyezés kapcsán indított bírósági perben az édesanya jelezte a volt párja gyerekre gyakorolt viselkedését. Az apa látogatásai egyre ritkábbak lettek, végül már csak telefonon tartották a kapcsolatot. Az anyuka később sikerrel pályázott egy szociális bérlakásra, azóta is ott él a fiával.”

Trágár stílusban próbálta hazacsábítani őket

A krízisközpontban csupán négy, vagy indokolt esetben nyolc hétre tudják garantálni a lakhatást. Mivel ott szinte csak a kapcsolati erőszak áldozataival van dolguk, ezalatt az idő alatt pszichológus és jogász is segíti a munkát, a cél pedig az, hogy egy hosszútávon is biztonságos helyet keressenek a lakónak. Ez általában egy másik településen lévő átmeneti otthon, félutas ház, vagy akár a titkos menedékház, ahol fél évig is lakhatnak. “Ez azért titkos, hogy a hozzátartozók ne találhassák meg őket” – mondta Budai Bernadett.

A miskolci otthonban ugyanis már előfordult, hogy a bántalmazó hozzátartozók ráakadtak a családokra, ami Budai Bernadett szerint “elég húzós jelenség”. Ilyenkor ismeretlen autó kőröz a környéken, kérdezősködnek a benntlakókról. Volt már olyan is, aki rendőrnek adta ki magát a telefonban, és a párját kereste.

“Ilyenkor az érintett családot megkérjük arra, hogy maradjanak a szobában, ne menjenek ki” – mondta. Az udvar és az épület be van kamerázva és két kapu is van. De így is többször előfordult, hogy rendőrt kellett hívni, sőt olyan is, amikor több mint egy órát kellett várni a hatóság kiérkezésére, és ezalatt az idő alatt az apa bejutott az otthonba.

“Trágár stílusban próbálta meg hazacsábítani az anyukát és a gyerekeket” – mondta Budai Bernadett. Ez azért problémás, mert ilyenkor még nincs szabályozva a kapcsolattartás, a gyereket pedig még nem helyezték el, “így azé, aki kézenfogja és magával viszi”. Egy órán keresztül próbálták lecsendesíteni az apukát, ami végül úgy sikerült, hogy egy az otthonban lakó másik apuka karon fogta, és elvitte beszélgetni. Mire kiért a rendőrség, már nem volt szükség rájuk.

Rettegnek a nők az őket bántalmazó párjuktól

A gyakorlat az, hogy az otthonban segítséget kérő nőket felkészítik a bántalmazó férfival való találkozásra, sőt, ha szükséges, akkor akár a bírósági tárgyalásra is. Ez pszichodráma formájában történik, és lényegében eljátsszák a későbbi találkozást. Ez történt azzal az anyukával is, aki négy gyerekével költözött be az otthonba még évekkel ezelőtt.

A párja szexuális együttlétre akarta kényszeríteni, de ő ellenállt, mire a férfi leszúrta, maradandó sérülést okozott neki. A férfi hét év börtönt kapott, a nő pedig már akkor került a gyerekekkel az otthonba, amikor a büntetés a végéhez közeledett. “Tudtuk, hogy azalatt az idő alatt, amíg nálunk élnek, ki fog szabadulni az apa” – mondta Budai B..

Az anya nagy erőbedobással keresett magának állást, folyamatosan interjúkra járt. Amikor azonban a férfi kiszabadult, a nőnek üldözési mániája lett. “Ha ment a buszon, folyamatosan azt látta, hogy az apa megtalálta őket” – mesélte Budai Bernadett. Végül azonban ez nem következett be, a nő a gyerekkel pedig elköltözött egy kis településre. Ott találkozott az apával sokkal később, minden gond nélkül. Az otthon azóta sem tud róla, hogy bármi baj történt volna velük.

Ennek azonban az ellenkezőjére is volt példa. Egy másik család – egy anya két gyerekkel – azután jelentkezett az otthonba, miután a férj bántalmazta a nőt. Az anya ki akart lépni a kapcsolatból, az apa azonban rájuk talált, és beállított az otthonba. “Hip-hop találkozás volt, nem volt előre megtervezve” – mondta Budai B..

Hiába készültek már rá korábban, hogyan tudná egy ilyen helyzetben megnyugtatni magát, és ragaszkodni az álláspontjához. “Amikor szemtől-szemben találkoztak, folyamatosan remegett, és mindenre helyeselt” – mesélte Budai Bernadett. Végül összepakoltak és hazamentek az apával, annak ellenére, hogy az otthon dolgozói javasolták kérlelték őket, hogy maradjanak.

Tenni ekkor sem lehetett semmit, hiszen a nő szabad akaratából ment vissza a férfihez, aki később újra bántalmazta őt. Ekkor azonban már elege lett, és végleg elköltözött tőle. Erről telefonon be is számolt az otthon dolgozóinak. Azóta is albérletben él a gyerekekkel.

Mit tehet a bántalmazott?

Az Ökumenikus Segélyszervezet megfogalmazott pár ajánlást is azoknak, akik úgy érzik, hogy a párjuk terrorizálja vagy veri őket. Egyrészt kérjenek segítséget a rendőrségtől, a családsegítő szolgálattól, az orvostól vagy egy olyan személytől, akiben megbíznak, és akiről tudják, hogy nem árulják el a bántalmazónak.

Ha azonnal menekülni kell, akkor a 06 80 20 55 20-as telefonszámot hívva kaphatnak segítséget. Érdemes értesíteni a gyermekjóléti szolgálatot, amely minden településen működik. Az önkormányzat pontos címet és telefonszámot tud adni hozzájuk. “Ne féljen, ha gyermeke van, és el kell menekülnie otthonról, vannak olyan intézmények (krízisközpont, családok átmeneti otthona), ahol fogadni tudják Önöket, és a gyermeket nem fogják Öntől elvenni” – írják.

Forrás: abcug.hu, szerző: Albert Ákos