Bírák nyugdíjazása - A kiskapu megmaradt

Budapest, Miskolc - „Az AB döntése ellenére a kormány megszabadulhat a számára kellemetlen bíróktól.”Alaptörvény-ellenesnek nyilvánította hétfőn az Alkotmánybíróság a nyugdíjkorhatárt elérő bírák kötelező felmentését előíró törvényi szabályokat. Az alkotmányba ütköző rendelkezéseket az Alkotmánybíróság a hatálybalépésük napjára visszaható hatállyal, azaz 2012. január 1-jével megsemmisítette.

Így volt 150 évig

Mi a tétje a szóban forgó törvénynek? – kérdeztük Fekete Sándor politológustól (Miskolci Egyetem), aki kifejtette: idén a mintegy 2900 fős bírói karból összesen 274-en vonulnak nyugállományba, azok, akik már betöltötték, vagy idén betöltik a 62 éves kort. A magyar bírák felső korhatára csaknem másfél évszázadon keresztül 70 év volt. A korhatár idei leszállítása zömmel a felsőbb bíróságokat és a bírósági vezetőket érinti, így a megyei elnökök kétharmadát, az öt táblabíró közül kettőt, számos kollégiumvezetőt, a Kúria mintegy 70 bírájának pedig a harmadát. Európa legtöbb országában 65 év vagy annál magasabb a bírák nyugdíjkorhatára, nem ritka a 70 év sem. Magyarországéhoz hasonló szabályozás van Máltán és Szlovákiában.

A kulcskérdés

A politológustól megkérdeztük azt is, a kormánynak mi lehet a valódi célja a bírák korábbi nyugdíjaztatásával?

A szakember úgy válaszolt: az előbb felsorolt, érintett bírósági vezetők (megyei elnökök, táblabírók, kollégiumvezetők) kiválasztásának mechanizmusa jelenti a kulcskérdést. A kormányt támadók szerint a valódi cél az, hogy az említett pozíciókba a Fidesz által támogatott, fiatal, politikailag befolyásolható bírák kerülhessenek. Szerintük nem véletlen, hogy az ellenzéki politikusok kriminalizálása jelenleg is zajlik az ügyészség vezetésével. A kormány kommunikációja ezzel szemben arról szól, hogy az egységes (nyugdíj)szabályok mindenkire vonatkozzanak, s ne legyenek kivételek a bírósági vezetők sem, jelezte Fekete Sándor, hozzátéve: az Alkotmánybíróság elkaszálta a jogszabályt, de nem mondta ki, hogy határozatlan időre kinevezett bírót csak akkor lehet alkotmányosan nyugdíjba küldeni, amikor eléri a kinevezésekor érvényes nyugdíjkorhatárt. Ez megnyitja a jogalkotó előtt a lehetőséget, hogy a – fokozatosság betartásával – mégis megszabaduljon a számára kellemetlen bíróktól. Mivel a határozat visszaható hatályú, a már kényszernyugdíjazott bírók munkajogi bírósághoz fordulhatnak, hogy a semmis jogszabály alapján elrendelt nyugdíjazásukat megtámadják. Mire azonban ősszel, az ítélkezési szünet végén megindulnak az eljárások, a parlament új jogszabályt hozhat az ügyben – jegyezte meg a szakember.

A nyugdíjba „kényszerített” bírók visszahelyezése nem megy egyik percről a másikra, mert kinevezésüket a köztársasági elnök visszavonta. Az érintettek újbóli kinevezése fél évet is igénybe vehet, és többük esetében ennek már nem is lenne értelme. Valószínűnek látszik, hogy az érintett bíráknak a munkaügyi bírsághoz kell fordulniuk, és akit megbízatása visszavonása hátrányosan érintett, kártérítést kérhet.