Iksz, így nem dőlt el semmi

Emlékeztető:

DVTK Jegesmedvék – Dunaújvárosi Acélbikák 2–2 (1–0, 1–1, 0–1)

Miskolc, 640 néző. V.: Dósa, Juhász G., Kolláth, Szabó D.

DVTK Jegesmedvék: Voris (Gratzl) – Szathmáry, Szirányi, Esteves, Lövei, Razumnyak – Hill, Szalay, Kuleshov, Páterka, Mattyasovszky – Vojtkó (1), Shkrabov, Makai 1, Miskolczi, Trozsák – Fazakas, Pecsét, Őri, Csiki 1, Farkas M. Vezetőedző: Steve Kasper.

Dunaújvárosi Acélbikák: Kovács D. (Tóth I.) – Varga A. (1), Maarnela, Somogyi, Lorraine, Hadzinikolic – Svars, Ahonen, Dostalek 1, Károly R., Sillanpaa – Léránt, Sysak, Szalma (1), Koskinen 1, Elomaa (2) – Blomberg, Pinczés, Nemes, Strenk. V.: Niko Eronen.

Kiállítások: 4, ill. 6 perc.

Steve Kasper: – Szerintem jók az esélyeink a továbbjutásra. Mind a két csapat kemény csatát vívott. Ők azt fogják mondani, hogy fáradtak voltak, én ezt nem használom kifogásnak, de mi is lehetünk fáradtak. Nekünk van pár sérültünk, de ez sem kifogás. Öt-hat játékos csatlakozott hozzánk az akadémiánk U21-es csapatából. Minden meccs tanulási folyamat és minden alkalommal jobbak leszünk, ahogy folytatódik a szezon.

Niko Eronen: – Nagyon elégedett vagyok az eredménnyel. Az ellenfél nagyon nehéz helyzetekbe hozott minket az első tíz percben, mi pedig túlélési módba kapcsoltunk. Örülök, hogy ezt követően nem pánikoltunk, védtük a pálya közepét a kapusunk pedig megoldotta a többi feladatot. Az első harmad után egyre jobban megérkeztünk a meccsbe. A sok utazás után ez érthető, az elmúlt négy-öt napban sokat mentünk, majd ismét útra keltünk erre a mérkőzésre. Összességében örülök annak, amit láttam a csapattól. Kecsegtető helyzetből várhatjuk a hazai folytatást.

A visszavágót november 21-én játsszák.