Lehár Ferencről mindent megtudhat ezen a kiállításon

Számos tévhit kering az operett műfaj egyik kiemelkedő művelője körül. Ezeket is eloszlatja az a kiállítás, ami Lehár Ferenc életéről szól a komáromi operettkirály címmel. Itt ugyanis a látogatók megismerhetik apai és anyai felmenőit, a nehéz kezdeteket, sikereit, a világhírhez vezető utat, komáromi emlékezetét 1989-ig és az utolsó éveket. Sőt, még kedvenc színészéről, Tauberről is számtalan érdekesség olvasható a tárlaton. 

Rusznyák Gábor, a rendezvénynek otthont Miskolci Nemzeti Színház főrendezője köszöntötte a megjelenteket, majd a Komáromi Jókai Színház művészeti vezetője, Varga Emese olvasta fel a tárlat kurátorának, Galó Vilmosnak a levelét, mely Lehár Ferenc életútjáról szólt. Közreműködött Miklós László, a Komáromi Jókai Színház művészeti titkára. 

Idézet a levélből 

„Lehár őseiről sokszor az újabban kiadott életrajzokban is hibás megállapítások szerepelnek. Eszerint a család ezen ága francia eredetű, és története a napóleoni háborúkra nyúlik vissza. Napóleon seregeinek egy tisztje, Le Havre tiszt 1799-ben orosz fogságba esett, de Morvaországon keresztül sikerült megszöknie. Bújkálása idején egy helyi német parasztlány látta el élelemmel. A gondoskodásból szerelem lett, a márki végül feleségül vette a parasztlányt, a Le Havre pedig később Lehárra módosult. Ebből a házasságból született Jozef, Lehár Ferenc nagyapja. A színpadra kívánkozó történetet maga Lehár is előszeretettel terjesztette, azonban később bebizonyosodott, nincs sok köze a valósághoz." 

A komáromi Duna Menti Múzeum és a Lehár Polgári Társulás kiállítása látogatható lesz a Határtalan Napok ideje alatt. Csütörtökön a komáromi Csavar Színház előadását láthatták a nézők, Fűje sarjad mezőnek címmel, valamint a Komáromi Jókai Színház Prah című előadását. Pénteken A beszélő köntössel folytatódott a háromnapos fesztivál, szombaton pedig A kacagó királykisasszonyt és Az örökséget adja elő szintén a Komáromi Jókai Színház.