Egyenruhaszabóból színész és rendező. Sokak mestere lett Szép László

Lányával, Marikával beszélgettünk az évfordulók kapcsán, de előtte "csekkoltuk", mit találunk róla az interneten. 

Húsz év sok idő: viszonylag kevés információt, a Wikipédia viszont hosszan méltatja:  "Sajátos tény, hogy az amatőr színjátszás miskolci története, szinte az egész 20. század, egyetlen ember befolyása alatt fejlődött. Szép László 1935–36-ban, 13 évesen került a Vasas Jószerencse Önképzőkörhöz, eleinte mindenesként, de rövidesen már játszott is, mi több, 16 évesen már rendezett is. Tehetséges ember volt, középiskolás korában Földessy Géza színházában is játszott külsősként. 1945. december 25-én, lélegzetvételnyivel a háború befejezése után, műkedvelő csoportjával bemutatta a János vitézt, Kacsóh Pongrác daljátékát. Később játszották Szigligeti Liliomfiját és Csokonai Özvegy Karnyónéját is. Egy idő után megvált a Vasasoktól, és – főleg fiatalokból – megalakította a Munkás Kultur Szövetséget. Mindezek mellett gyakran játszott a színházban is, Básti Lajos, Darvas Iván, Koncz Gábor, Latinovits Zoltán voltak a partnerei a színpadon. A Vasas Jószerencse Dal- és Önképzőkör közben többször is átalakult: Vasas Pódium, az LKM Munkásszínháza, Vasas Színpad, Pécsi Sándor Guruló Színpad neveken működtek" – írja az oldal, és még hosszan sorolja érdemeit.

Elvarázsolta a kulisszák mögötti világ

– Már általános iskolás korában érdekelte a színház – tudjuk meg lányától, Marikától. Négy fiútestvér közül ő volt a második. A szomszédjukban lakott egy díszletező, aki a miskolci színházban dolgozott, és néha bevitte magával a kis Lászlót, akit elvarázsolt a kulisszák mögötti világ, a festék, a lakk illata, a díszletek, jelmezek világa.

– Nagyanyám igen szigorú asszony volt – folytatja Marika. – Azt akarta, hogy a fiai jó szakmát tanuljanak ki, ezért szó sem lehetett a színházról, szakmát kellett tanulnia, így lett egyenruhaszabó. – Annyi haszna volt belőle, hogy megtanult nadrágot vasalni. Egy vasutasegyenruhát varrt a vizsgára, így került aztán a MÁV-hoz.

Szép László hamarosan a Vasas művelődési körében találta magát, onnantól pedig teljesen beszippantotta a színjátszás. A lánya szerint autodidakta módon tanulta meg a szakmát.

Első "partnere": Fedák Sári

Egy, az Északban 1995-ben megjelent interjúban arról mesél, hogy 13 évesen jegyezte el magát a versmondással, a színjátszással. Első "partnere" nem akárki volt: Fedák Sári, aki Miskolcon játszott a Tokaji aszu című zenés játékban. Szép László egy kisfiút alakított. Fedák Sári ekkor már 80 felett volt, a színfalak mögött, a jelenések között szék és üdítőital várta, ott megpihenhetett, de amint a rivalda fényébe került, úgy ropta a csárdást, hogy bármelyik fiatal megírígyelhette volna.

Szép László boldogan említi a cikkben azt is, hogy részese lehetett Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva szerelme kibontakozásák a miskolci színházban. Mesél arról, hogy milyen volt az út a perecesi Jó szerencsét dal- és önképzőkörtől a Pécsi Sándor Guruló Színpad vezetéséig. Összeszámolta azt is, hogy százhetvennégy növendéket adott az írás megjelenéséig a hivatásos pályára, akikből színészek, operatőrök, rendezők, koreográfusok, tanárok, népművelők, könyvtárosok lettek. Elmondta azt is, hogy A Pécsi Sándor Guruló Színpad onnan kapta a nevét, hogy a legendás Pécsi Sándor színész nagyon jó barátja volt, ő pedig így szeretett volna tisztelegni az emléke előtt.

Járták előadásaikkal a falvakat

– Nagyon szeretett mesélni. Emberekről, színházról, mindenről, ami vele történt – emlékszik vissza a lánya. – Három éves voltam, amikor már vitt magával a próbákra. Ott voltam az elejétől, amikor a Pécsi Sándor Guruló Színpad az Ady művházban kapott helyet. Jól emlékszem A kis herceg próbáira, a Padlásra, A Pál utcai fiúkra és a Dzsungel könyvére is. Később asszisztense is lehettem. 
Meséli, az előadásokkal a színpad a kis borsodi és szabolcsi településeket is bejárta, sokan csak általuk ismerhették meg a színház élményét: maguktól nem tudtak volna oda eljutni. 

Marika meséli, nagyon sokakat szívesen emlegetett, például Fülöp Zsigmondot, Mihályi Győzőt. Makranczi Zalánt, akik az ő tanítványaiként váltak híres színésszé. Aztán élete utolsó néhány évében fájni kezdett a lába, csak kísérővel tudott közlekedni, akkor átadta a színház irányítását tanítványainak, a Kriston-fívéreknek.

Élete végén, 2002-ben Miskolc városától Déryné-díjat kapott.

Szép Lászlóról kevés fotót, bejegyzést találunk, viszont utalásokat igen. Többen a velük készült interjúban, vagy az általuk írott önéletrajzban említik meg, hogy nagy hatással volt életükre, pályájukra a Pécsi Sándor Guruló Színpad, és abban a "mester", Szép László, avagy Szép Laci bácsi.