Trianonra emlékeztek, emlékművet avattak

Megemlékezést és emlékműavatást tartott Hidasnémetiben a református gyülekezet június 7-én a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából. A református templom kertjében felállított emlékművet Kavalecz Lajos szobrász készítette.

Erőt merítve

Az istentisztelet után megtartott ünnepségen Urbánné Tóth Edit pedagógus mondott beszédet. Hangsúlyozta: „Nem tudom, sors­szerű volt-e a 20. századi történelmünk megannyi kataklizmája, Trianontól a második világháborún át ’56-ig. Ne vizsgáljuk most azt, hogy így kellett-e történnie, vagy helytelen lépések és döntések sorozata vezetett a tragédiákig. De azt hiszem és vallom, hogy mindezekből csak akkor tudunk talpra állni, ha nem gyászolva és keseregve, igazságtalanságot és összeesküvést emlegetve tekintünk az elveszett országrészekre, hanem feladatként. A fájdalomból erőt merítve, egymás kezét szorosan fogva rakjuk egymásra a megmaradt építőkockákat.”

Urbánné Tóth Edit felidézte: június 4-én, emlékezve a 100 évvel ezelőtti gyászos napra, megszólaltak a Kárpát-medencében a magyar nyelvű területeken a harangok. Száz másodpercig szóltak, körülbelül annyi ideig, amíg annak idején aláírták a trianoni békeszerződést. Ezen a napon őrtüzek gyúltak a városokban, falvakban, az összetartozásra emlékezve.

A beszéd után a gyülekezet és az önkormányzat képviselői megkoszorúzták az emlékművet.

(A borítóképen: Kavalecz Lajos szobrász az emlékművel)