A kettévágott város emlékezete

A 2010. évi XLV. törvénybe foglalt hivatalos nevén: Nemzeti Összetartozás Napja – az 1920-as trianoni békeszerződés alá­írásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap Magyarországon, melyet 2010. május 31-én háromszázkettő igen, ötvenöt nem és tizenkettő tartózkodó szavazat mellett iktatott törvénybe az Országgyűlés.

„Hajózható” Ronyva

A 99 éve aláírt békeszerződés a határok módosításával is együtt járt. Sátoraljaújhelyet ez többszörösen is érzékenyen érintette, hiszen a várost gyakorlatilag kettészelte a határ, így rokonok, ismerősök és barátok kerültek egyik napról a másikra a határ két oldalára. Ami addig csak egy séta volt, hogy ellátogassanak egymáshoz, az onnantól már csak útlevéllel volt lehetséges. A határátkelő sokáig a Rákóczi út végénél lévő hídnál volt, majd később megépült egy közúti határátkelő a város mellett, így onnantól a Rákóczi úti átkelőn csak gyalog vagy kerékpárral lehetett átmenni, ezért a helyiek még akkor elnevezték Gyaloghatárnak, és még a mai napig tartja magát ez az elnevezés, úgy is, hogy már évek óta elbontották a határt és gépkocsival is át lehet ott kelni a hídon.

Azért a hídnál volt a határ­átkelő, mert a békeszerződésben a Ronyvát jelölték meg határfolyónak azzal az indokkal, hogy ez a folyó hajózható.

Sem előtte, sem azóta nem láttak hajót a Ronyván, amely ugyan áradt ki azóta is, de többnyire szelíden csordogáló patakocska.

Papírhajók a határfolyón

A nemzeti összetartozás napján évek óta sátoraljaújhelyi hagyomány, hogy reggel egy rendhagyó történelemórán emlékeznek meg a magyar történelem egyik legszomorúbb eseményéről. Ilyenkor a megemlékezéseket és a koszorúzásokat követően arról sem feledkeznek meg, hogy ironikusan hajózhatónak nevezték ki a Ronyvát, és ha az időjárás engedi, akkor a megemlékezés végén papírhajókkal lepik el az egykori határfolyót.