Japán szellemek és szörnyek a József Attila Könyvtárban

 - ismertette a rendezvény céljait Szegedi Zsuzsa.

Szellemek és misztikus lények

A rendezvényre érkezők a kedvenc mangaszereplőiknek öltözhettek, és megismerhették a mangák világát a könyvtárban. Szegedi Zsuzsa segített nekik abban, hogy kitalálják a saját mangatörténeteiket, amiket lerajzolhattak a könyvtárban. A manga ősi gyökerekkel rendelkezik: hatottak rá a 12. századi japán fametszetek. Zsuzsa kiemelte: az ősi japán alkotási módok és motívumok a modern mangákban is kibontakoznak: „Ezekben a rajzos történetekben a japán kultúra számos misztikus lénye megjelenik. Még a szellemvilágból is érkeznek karakterek, akik általában pozitív figurák, hiszen nagyon tisztelik a hagyományokat, a természetet.”

A szellemek kapcsán Zsuzsa kifejezetten ajánlja a friss Oscar-díjas Miyazaki Hayao Chihiro Szellemországban című rajzfilmjét, mert az szellemek egész seregét vonultatja fel, több pozitív szereplővel. A manga közelebb hozza a gyermekeket a természethez és a régi tradíciók tiszteletéhez. A szellemszerű alakok Zsuzsa szerint magában a japán természetben is megjelennek. Mert a japánok annyira tisztelik a természeti képződményeket, hogy a mangákban akár még egy fa is rendelkezhet természetfeletti erővel.

Visszafelé olvasás és extrém mangafigurák

Európai könyv- és képregényolvasóként az emberek hozzászoktak ahhoz, hogy balról jobbra olvassák a történeteket. A japán kultúrából érkező mangáknál azonban teljesen más a helyzet, mert a mangákat visszafelé, azaz jobbról balra olvassák. Ennek az az oka, hogy a japán írásmód ezt követi, azaz jobbról balra halad. Zsuzsa azonban felhívta a figyelmet arra, hogy könyvtárukban hagyományosan olvasható mangák is vannak, amelyek alkalmazkodnak a nyugati olvasási szokáshoz, jobban igazodnak a mi igényeinkhez.

Zsuzsához nagyon közel áll a mangák képi világa: „Én nagyon szeretek rajzolni. Kimondottan mangát még nem rajzoltam, viszont képregénnyel már próbálkoztam. Régebben rajzoltam is már Csibi változatot kisebb, leegyszerűsített karakterekkel, ami hasonlít a mangához.”

A mangák európai szemszögből kissé szürreális, szokatlan rajzstílusban készülnek. A félkör formájú szem a boldogság kifejeződése ebben a képregényben. És az sem ritka, hogy a szereplők orrában megjelenik egy buborék, ami a szereplő alvására utal. Máskor meg az arcra kis vízszintes vonalak rajzolódnak, ha elpirul egy mangakarakter. Szegedi Zsuzsa szerint a mangák rajzai rendszerint leegyszerűsítettek: apró jelekkel, kis vonalakkal közvetítik az érzelmeket.

Rengeteg manga kölcsönözhető a könyvtárból

A mangaműfajok egyike a fiúkat célzó akciódús shounen. A lányok inkább a romantikus és melodrámai jellegű sódzsót szeretik a Felkelő Nap országában. Zsuzsa szerint mindkét műfaj sokszínű: a lányokat érdekelhetik a fiús témák, és fordítva. A könyvtáros bízik benne, hogy a MangaMánia után az összes műfajt kölcsönzik majd a fiatalok.

A könyvtárból kölcsönözhető mangák közül a legtöbb a tizenéveseknek szól, hétköznapi problémákat dolgoznak fel a japán kultúrán keresztül. Megjelenik bennük a mágia világa, ami még izgalmasabbá teszi a történetet. Ilyen például a Lidércfölde sorozat” – ismertette a könyvtár mangagyűjteményéről Szegedi Zsuzsa.

A könyvtár más gyermekbarát programokat is tervez. Először szeretnék jobban megismerni a manga iránt érdeklődőket, és majd velük együtt akár kitalálni, hogyan tudják ezt hosszútávon folytatni. A jövőben a könyvtárban képregényes foglalkozásokat is terveznek, egy Harry Potter-találkozóval együtt.