Ökoturisztikai sikersztori a Bükki Csillagda

A nemzetipark-igazgatóságok feladatellátása mára igen sokrétű, messze túlmutat a védett fajok, az élőhelyek megőrzésén – mondta el a Bükki Csillagda megnyitásának 2. évfordulóján az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a napokban Répáshután. 

Rácz András kiemelte, a nemzetipark-igazgatóságok természetvédelmi tevékenységének bemutatása egyre hangsúlyosabb az elmúlt 10-15 évben, amely így egyre szélesebb társadalmi réteget tud megszólítani – adta hírül a minisztérium. 

Látványos előrehaladás 

Az Agrárminisztérium felügyelete alá tartozó nemzetipark-igazgatóságok szakmaiságában infrastrukturális elemeiben látványos előrehaladás történt az elmúlt évtizedben. Csak az elmúlt év során 30 jelentős beruházás fejeződött be, együttesen mintegy 8,7 milliárd forint összértékben. Rácz András kitért arra, hogy a megváltozott társadalmi igényeknek megfelelően egyre többen érdeklődnek az aktív kikacsolódási lehetőségek iránt, melyek mára a nemzeti parkok ökoturisztikai kínálatában fellelhetők. Az államtitkár kiemelte, hogy napjainkra a nemzeti parkok lettek a magyarországi ökoturizmus legnagyobb letéteményesei, hiszen a mintegy 700 hazánkban nyilvántartott ökoturisztikai létesítmény felét valamelyik nemzetipark-igazgatóság működteti. Ezek között az egyik legunikálisabb a kétéves Bükki Csillagda, mely hazánkban egyedülálló lehetőségeket biztosít a csillagászati megfigyelések számára. Hozzátette, a nemzeti parkok kezelésében álló ökoturisztikai infrastruktúrának mintegy negyede, összesen körülbelül 90 létesítmény a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságán található. A fejlesztések sikerét mutatja, hogy 2010 óta 96 ezerről 200 ezer főre emelkedett a regisztrált látogatók száma a nemzeti park területén. 

Szigorú természetvédelmi előírások

Rácz András az évfordulóval egybekötött Bükki Nemzeti Park Termék Védjegy oklevél átadásán azt mondta, az Agrárminisztérium 2010-ben a nemzetipark-védjegyrendszert azzal a céllal hozta létre, hogy támogassa azokat a gazdálkodókat, akik a nemzetipark-igazgatóságok védett területein termelnek és állítanak elő nemzeti parki termékeket. Ezek a gazdák szigorú természetvédelmi előírások betartásával folytathatják termelői tevékenységüket, mely korlátozások a piaci szempontokat figyelembe véve sokszor veszteséggel járnak. A nemzetipark-védjegyrendszer pedig egy olyan brand, mely emeli ezeknek a termékeknek a megítélését és segíti ezeknek a termékeknek a piacra jutását. A védjegyrendszer sikerét kiemelve elmondta, az első szabadalmi birtokos a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága volt, ma is itt található a legtöbb védjegyes termelő, mára azonban mind a 10 nemzetipark-igazgatóság hirdet védjegypályázatot. Mára 265 termelő, több mint 1300 terméke tartozik a nemzeti parki védjegy kategóriába, s ezeknek a száma a mai napon 23 termelő 66 termékével bővül, mely a védjegyrendszer sikerének záloga – hangsúlyozta az államtitkár. 

A minősítést elnyerő termékek

Rácz András a védjeggyel kapcsolatban kifejtette, a minősítést elnyerő termékek kivétel nélkül kézműves áruk, melyek magas minősége magában hordozza a saját tájegység hagyományát, jellegét. Kihangsúlyozta továbbá, hogy a nemzetipark-védjegyet egy-egy termék csak szigorú előírások mentén kaphatja meg, melynek legfontosabb feltétele, hogy helyben előállított, helyi alapanyagból, helyi munkaerő felhasználásával készüljenek ezek az áruk. A védjegy odaítélése 3-5 évre szól, és a termékeket szigorú követelményrendszernek megfelelően időről időre újra ellenőrzik. A termékeken keresztül, a helyi kézművestermelőktől minden látogatható magával vihet egy kézzel fogható emléket, egy darabot a nemzeti parkból.