Rejtélyes dologra bukkantunk a Vörös-tó partján

Az Aggteleki-karsztot jól oldódó triász időszaki mészkövek alkotják, amelyeken rendkívül változatos formakincs alakult ki: víznyelők, dolinák és egyéb karsztos objektumok váltják egymást. Tavasszal, hóolvadás után gyakran előfordul, hogy víz gyűlik össze a dolinák alján, amely azonban hamar elszivárog. 

Nem így van ez a Vörös-tó esetében. A tó nem más, mint egy dolinában összegyűlt állandó vizű tavacska, amelynek vizét korábban az ott legeltetett marhák gyakran felkevertek. Innen kapta nevét a tó. A dolina alja a környék dombjainak anyagának lehordódása miatt feltöltődött és feliszapolódott, emiatt a korábbi felszíni vízelvezető forma funkciója megszűnt, fejlődése megállt, dolinató jött létre. A környék vörös színű talajai a kréta-eocén időszakban lezajlott trópusi mállás termékei, amelyek a színüket a vas-oxidtól kapták.

Lábnyomat a vörös agyagban 

Mind a farkas, mind a hiúz őshonos ezen a vidéken, de általában kerülik az emberjárta vidékeket. A Vörös-tó partja viszont ismert turistaútvonalon van. 

Ön szerint milyen állat lábnyomáról van szó?