Márton nap van. De miért eszünk libát ezen a napon?

A Márton-nap hagyománya igen régi időkre nyúlik vissza. A népszokás Pannónia Szent Márton nevéhez kötődik, aki feltehetően valamikor 316-317 körül született az ókori Savaria városában, vagyis a mai Szombathelyen. A fiatal Márton a római légió katonájaként szolgált. A legenda szerint Franciaországban portyázott társaival, amikor didergő koldus kérte a segítségét. Az önzetlen katona kettévágta talárját, és felét a szegény embernek adta. Akkoriban sokan úgy gondolták, a koldus maga Jézus Krisztus volt...

Krisztus felajánlotta Mártonnak a keresztelkedés lehetőségét. Az ifjú jótevő hamarosan kilépett a légióból, és kiváló papként szolgált tovább. Franciaországban később a gyönyörű Tours városának püspökévé választották. Ám Márton egyszerű papként képzelte el az életét. S amikor eljöttek érte, hogy megtartsák az avatási szertartást, inkább a libaólba menekült. Csakhogy a libák hangos gágogásukkal elárulták Márton rejtekhelyét, s innentől nem kerülhette el a neki szánt sorsot.

A ludak védőszentje 

A szolgalelkű és áldozatkész Mártont 371-ben szentelték a város püspökévé. Nemcsak rendkívül fontos hittérítő munkát végzett, de tevékenységét számtalan csodás gyógyulás kísérte. Istent a 397. november 8-án bekövetkezett haláláig szolgálta. Testét, három nappal később, épp november 11-én helyezték örök nyugalomra. Nem sokkal később szentté avatták, ő a természetgyógyászok védőszentje. No, meg a ludaké is...

A libaevés hagyománya - legalábbis a legenda szerint - szintén visszanyúlik Márton püskökké avatásához. Miután megtalálták őt a libaólban, a szertartást követően, tiszteletére hatalmas lakomát rendeztek, a menü pedig nem más volt, mint libasült és bor. 

Az első valóban hiteles írásos feljegyzések szerint 1171-ben egészen biztosan tartottak Márton-napi libalakomákat. November 11. jelezte a tél kezdetét a paraszti világban, s ilyenkor fejezték be a földeken a mezőgazdasági munkákat. A cselédek megkapták az évi juttatásokat, nem mellesleg grátiszként egy-egy libát. A Márton-napi dínom-dánom egyben az adventi böjt előtti utolsó nap volt. Nos, meg is tettek, vagy inkább meg is ettek és ittak mindent, hogy ne éhezzenek az elkövetkező időszakban. A liba húsából - leginkább annak hátsó feléből - a papnak is minden évben küldtek, s bizony innen ered a "püspökfalat" kifejezésünk.

Az újbor sem maradhat ki 

Márton-nap a borászok ünnepe is, hiszen általában ekkora készül el az év első újbora. A nagyobb borvidékeken Mártont manapság az újbor védőszentjeként tisztelik. A hagyomány szerint november 11-én kezdik meg a hordókat a gazdák, s a libalakoma mellé fogyasztják az év első frissítő nedűjét. Korábban úgy tartották, ha Márton-napján zöld a szőlő levele, enyhe tél lesz. Az esőnek különösen örültek, mert az esős Márton-nap bőséges szőlőtermést és szüretet jelzett a következő évre. A Márton-bornak különleges gyógyító hatást is tulajdonítottak. Nem véletlenül, hiszen ahogy szó esett róla, Szent Márton a gyógyítók védőszentje. 

A mai napig sok helyütt él még ez a különleges Márton-napi hagyomány és szokás. Ilyenkor nagyon sok településen rendeznek kirakodó vásárokat, este pedig - a libalakomák előtt - lampinos felvonulást.

S aki igazán követi a hagyományt, római légiós katonának öltözve, piros talárral a vállán vonul a menetben. Természetesen minden évben megemlékeznek Márton és a koldus találkozásáról is. Nagyon vidám ünnep ez, az utcabálon sokat énekelnek, táncolnak az egybegyűltek.

Itt lehet ma Mártonkodni, libát enni 

Összegyűjtöttünk néhány Márton napi esemény, ahová be lehet csatlakozni:  

- A miskolci Vörösmarty Mihály Katolikus Általános Iskola és Óvoda (3530 Miskolc, Mádai Lajos utca 2.) Családi Napot szervez. Várják azok jelentkezését is, akik a főzőversenyen részt szeretnének venni. A program szentmisével kezdődött és lampionos felvonulással zárul 16:30-kor. Belépő családonként egy tálca sütemény. Főleg a sütőtökből készült finomságokat várják. A családi nap során Márton naphoz kapcsolódó jelmezes bemutatóra is sor kerül, ezért kérik a családokat, hogy a jeles naphoz kapcsolódó (katona, libapásztorlány stb. jelmezeket is szíveskedjenek magukkal hozni).  

- Délután 2-kor kezdődik a Hámori Wadorf Iskola Márton-napja. Sok-sok izgalmas programmal, valamint finom ételekkel várnak mindenkit, a palacsintától kezdve a kemencében sült kenyérlángosig. A sokszínű kézműves vásárban pedig akár már a karácsonyi ajándékokat is be lehet szerezni. Ami a gasztroajándékokat illeti, lehet vásárolni kecskesajtot, mézet és mangalicakolbászt, házi rétest, libazsírt és tepertőt. Ha pedig valami egyedi szépségre vágyik valaki, lesznek ékszerek, nemezelt  gyapjúholmik, kerámiák, gyertyák és ezernyi gyönyörűség, amiből jó néhányat a diákjaik készítettek saját kezűleg. 

- Tokaj Kincsei Egyesület 12 órától Tokaji ZSIBongás néven Márton napi régiségpiacot és zsibvását rendez a tokaji piacon. Szlogenük: „Nekem már nem kell, másnak hátha még jó lesz!” Érdemes hát körülnézni a padláson, a pincében, a garázsban, hátha találunk ezt-azt, amire már nekünk semmi szükségünk, de másnak akár hasznos is lehet. Váruka mindenkit szeretettel, akár mint árus, akár mint érdeklődő-vásárló a Tokaji ZSIBongás-ra! 

- Ma este 8 órakor kinyitják ki a szikszó uszoda ajtaját. A szaunaceremóniákon lesz kakukkfüves szeánsz sós radírral, sütőtökös-tejszínes táplálás és rozmaringos-olívás hidratálás. Minden adott lesz ahhoz, hogy a résztvevők kellő mértékben ellazuljanak és kiengedjék a gőzt: kellemes zene, sütőtök, friss gyümölcsök és üdítő illat. A szervezők azt ígérik, igazi Márton-napi programokkal várják az érdeklődőket. 

- A Bogácsi Gyógy- és Strandfürdő Márton-napi medencebálra várja a fürdőzőket 20 és 23 óra között. A zenét és a jó hangulatot a Randevú Plusz Zenekar szolgáltatja. Ugyanakkor Márton-napi vigasságok és búcsú van Bogácson egészen vasárnapig. "Zamatos bükki borok, jó hangulat és vidámság - mindez várja önöket Bogácson, hiszen tudják: nálunk nem csak a fürdőzés élmény!

Még több program a boon.hu oldalán itt!