Aggódnak a kutatók az új hullám miatt

A madárinfluenza elérte az Antarktiszt, ami aggodalomra ad okot a pingvinek és fókák elszigetelt populációi miatt, amelyek még soha nem találkoztak a halálos H5N1 vírussal. A kórokozó megjelenésének a teljes hatása még ismeretlen, de a tudósok aggodalmukat fejezték ki a régió törékeny vadon élő állatpopulációinak lehetséges „katasztrofális szaporodási kudarca" miatt – közli az agroinform.hu.

Megmagyarázhatatlan elhullás

Miután a Brit Antarktiszkutató Intézet (British Antarctic Survey, BAS) kutatói megmagyarázhatatlan elhullást észleltek, azonnal mintákat vettek a madarakból, és azokat vizsgálatra küldték az Egyesült Királyságba. Ez egy különösen szomorú esemény, amelyet ki kell vizsgálnunk. Továbbra is a lehető legjobban kell nyomon követnünk a fajokat a szigeten, és folytatjuk a tudományos munkát, ám jelenleg nem vagyunk biztosak a teljes hatásában – mondta Ashley Bennison, a BAS tudományos vezetője a The Guardian portálnak. A tudósok a Bird-szigetet a bolygó egyik leggazdagabb vadon élő területének tartják, ahol számos veszélyeztetett madárfaj, 50 ezer pár szaporodó pingvin és 65 ezer pár medvefóka él. 

A kontinensre eljutó madárinfluenza hatásairól szóló kockázatelemzés szerint a legnagyobb veszélyneka medvefókák, a fókák, az oroszlánfókák, a szkuák és a sirályok vannak kitéve. Őket a pingvinek, a ragadozó madarak, a tokoscsőrűfélék és az óriáshojszák követik. A betegség katasztrofális szaporodási kudarcot okozhat a régióban, ami pusztító hatással lehet számos vadon élő állatfajra. Folyamatos betegségfelügyeleti programokat kell létrehozni az új és újonnan megjelenő kórokozók azonosítására – fogalmazott Dr. Meagan Dewar, az Antarktiszi Vadvilág Egészségügyi Hálózat elnöke, a jelentés vezető szerzője. Dél-Amerikában a vadon élő madarak vándorlási útvonalai mentén a H5N1 három hónap alatt csaknem 6500 kilométeres távolságban terjedt el. A Bird-szigeten a pozitív tesztek miatt felfüggesztették a terepmunkát, ezzel is akadályozva a kórokozó további terjedését.