Ötven éve kapott újra városi címet Mezőkövesd (fotókkal, videóval)

 A város 50 éves, újkori várossá nyilvánításának jubileuma alkalmából szerveztek ünnepi emlékülést a mezőkövesdi Művelődési Házban az egész hetes II. Matyó Világtalálkozó keretében  július 7-én, péntek délután. Közreműködött: a Pro Urbe díjas Szent László Kamarakórus, a Matyó Néptáncegyüttes és Csézy.

Népművészetük világörökség

„Gyakran emlegetjük hagyományainkat és büszkék is vagyunk rá. A hagyomány arra való, hogy visszavezesse az embert önmagához. Mezőkövesden ez a hét arról szól, hogy a matyó földbe gyökerező emberek és mindazok, akik ezt a földet magukénak tekintik, megmutassák, hogy a mindenható Istentől milyen talentumokat kaptak, és azt hogy kamatoztatják” – mondta Fekete Zoltán, Mezőkövesd polgármestere, és köszöntötte a testvérvárosok és az elszármazott matyók képviselőit, valamint a település korábbi tisztségviselőit és polgármester elődeit, továbbá a díszpolgárokat és a kitüntetetteket. „A főleg mezőgazdaságból élő tősgyökeres lakosságot: szorgalom, munkaszeretet, a család iránti elkötelezettség és a messze földön ismert istenszeretet, mély katolikus vallásosság jellemezi. Önmagában már az is csoda, hogy egy alig 20 ezres nép a Kárpát-medencében, alig 50 négyzetkilométeren olyat alkotott, amely sehol máshol nincs a világon. Ezt ismerte el az Unesco, amikor 2012-ben a matyó népművészetet, azon belül is a matyó hímzést érdemesnek tartotta a világ szellemi örökségének reprezentatív listájára felvenni. A matyóság létszámához képest nagyon sok művésszel büszkélkedhet, beleértve a képző- és alkotóművészeket, a hímző lányokat, asszonyokat, a költőket, írókat és zenészeket is. Vikár Béla 1896-ban Európában egyedülálló módon fonográfon rögzítette a matyó népdalokat és népzenéket, amelyeket aztán Kodály Zoltán kottázott le. Ez a felbecsülhetetlen archívum a város tulajdona 2014 óta.”

Igazából félezer éves város

Először Mátyás király adományozott Mezőkövesdnek mezővárosi címet.

„A matyóság különleges nép, különleges történelemmel. Matyóföld már jóval a honfoglalás előtt, 3500 évvel ezelőtt lakott volt. A jelenleg fellelhető oklevelek közül 1275-ben fordul elő először írásban Kövesd neve, mint lakatlan település. 1323-ban már Terrakövesd néven fordul elő, később pedig Kwuesd, Kwesd néven szerepel. A 15. században Cserépvárához tartozott. 1439-ben azonban már Diósgyőrhöz. 1459-ben Mátyás király kiegyezett a huszitákkal a Felvidéken. Ez a békekötés a történelembe a mezőkövesdi béke néven vonult be. Mátyás király mezővárosi rangra emelte Mezőkövesdet 1464. június 12-én. A címet az 1470-es évekig 40 település kapta meg összesen. A 18. század közepe táján már kétszáz családnév ismert a településen, és ekkoriban épült fel az ikonikus Szent László templom. Ferenc József 1887. január 27-én a mezővárost nagyközséggé nyilvánította. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1973. április 28-án, a tanácstagok általános választásának napján, 50 éve rendelte el Mezőkövesd ismételt várossá szervezését, amely lényegében már 559 éves. Nekünk Mezőkövesd nem egy tartózkodási hely, hanem Matyóföld az otthon, Mezőkövesd a haza és a minden” – ismertette a város történelmét a polgármester. Hozzáfűzte, hogy a nemzetközi licenccel rendelkező labdarúgó stadionban néhány nap múlva Bajnokok Ligája selejtezőt fognak játszani.

Kulturális, sport fejlesztések

A térség országgyűlési képviselője a városhoz fűződő személyes kötődéseiről és eredményeiről beszélt.
„Amikor polgármester úr felkért, hogy mondjak ezen az ünnepségen beszédet, meghatódtam, mivel nem vagyok matyó. 1983-ban 24 évesen kétnapos házasként költöztem Mezőkövesdre. Feleségem akkor már a Szent László Gimnáziumban tanított. A 120-as számú szakmunkásképző iskolában dolgoztam gazdasági igazgatóhelyettesként. Később pedig vállalkozó lettem és könyvelő irodát nyitottam” – osztotta meg Tállai András, a Pénzügyminisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkár, a térség országgyűlési képviselője. „15 év alatt, amikor 1998-ban először országgyűlési képviselő lettem, ismertem meg az itt élő kitartó, szorgalmas, de konok embereket és a város történelmét, kultúráját. Talán azért fogadtak be, mert olyan vagyok mint a matyó emberek szívós és kitartó. Nemsokára államtitkárrá, majd 2002-ben polgármesterré választottak és magam is matyóvá lettem. Ezalatt a 25 év alatt hoztuk létre az új Matyó Múzeumot és helyeztük elé Kis Jankó Bori matyó himzőasszony szobrát. Az országban egyedülálló táncpajtát építettünk, és létrehoztuk a Matyó Népművészeti Egyesületet. Megépült a helyi Művészetek Háza, és ma is működik a Matyó Néptáncegyüttes. Nagy értéke a városnak, hogy megrendezi a Matyóföldi Folklórfesztivált. A Mezőkövesdi Gépmúzeum bővítése is megvalósult. Sikerült létrehozni a Takács István életmű kiállítást. aki a matyóság zsenije, 300 templomban található festménye. Jelentős fejlesztés valósult meg a 120 éves Szent László Gimnáziumban. Három templom épült fel az elmúlt időszakban: a Jézus Szíve katolikus templom, a református és egy görögkatolikus templom. A városnak híres sportolói vannak, és máig fontos a sport, különösen a kézilabda és a futball. Ehhez stadion, sportcentrum és sportpályák létesültek. Magyarországon itt működik az egyik legkorszerűbb edzőtábor. Viszont a város legnagyobb értéke a Zsóry Gyógy- és Strandfürdő, ami Zsóry Lajos országgyűlési képviselőnek köszönhető, aki nem volt matyó. A mi feladatunk a fürdő folyamatos korszerűsítése.”