2023.07.22. 11:30
Vályi Péter halála: Baleset, kontra politikai gyilkosság
Vályi Péter korábbi pénzügyminiszter, a minisztertanács elnökhelyettese 1973 őszén történt tragikus diósgyőri balesete azóta is beszédtéma.
A felelősségre vonás nem maradt el
Múltidéző: Reiman Zoltán egy rejtélyes halálesetről mesél sorozatának második részében.
Vályi Péter, a minisztertanács elnökhelyettese 1973-as őszi látogatása alkalmával a Lenin Kohászati Művekben beleesett egy öntőgödörbe. Vályi Pétert csak hosszú percek után tudták kiszabadítani, mivel a kokillák közé esett. Ennek következtében testének a 80 százaléka megégett - a ruhája is ráégett a testére -, és életveszélyes állapotban szállították kórházba. (Ez a már többször emlegetett kokilla egyébként egy öntőforma, amely a folyékony fém leöntésére, kristályosítására szolgál.)
Vályi Péter életéért három napig küzdöttek az orvosok, de a szervezete szeptember 18-án feladta a harcot. Hivatalosan ,,keringési és légzési nehézség" volt a halál oka. Ebben az időszakban a miskolci kórháznak még traumatológiája sem volt, és csak az eset után létesült. Talán más kórházban jobb ellátást kaphatott volna Vályi, de az átszállítást bizonyosan nem élete volna túl.
Szigorú vizsgálat
Természetesen azonnali vizsgálatot rendeltek el, a baleset pontos körülményeinek kivizsgálására. Hivatalosan ez került be a jegyzőkönyvbe a baleset okaként:
Különböző technológiai, anyagmozgatási hatások összegződése. Az egész üzem korszerűtlensége, zsúfoltsága, balesetveszélye.
Utánam, srácok! - Hétköznapok Miskolc rendszerváltozás előtti évtizedeiben II. (Miskolc, 2014, ÉszakKeleti Átjáró Egyesület) - Vályi Péter balesete az LKM-ben, 159.)
A felelősséget dr. Énekes Sándorra, az LKM vezetőjére hárították. Elsősorban a nem biztonságos útvonal megválasztásában találták vétkesnek, illetve az egész gyárat elmarasztalták a munkavédelmi szabályok be nem tartása miatt.
Több óvórendszabály pontot nem tudott betartani a vállalat a 60 éves építésű csarnokok és emelőgépek miatt és a balaset elkerülését az ott dolgozók oktatására, fegyelmezett munkájára építve igyekeztek megoldani.
(Utánam, srácok! - Hétköznapok Miskolc rendszerváltozás előtti évtizedeiben II. (Miskolc, 2014, ÉszakKeleti Átjáró Egyesület) - Vályi Péter balesete az LKM-ben, 160.)
Reflexszerűen cselekedtek
Az öntőgödörből kivágódó salak és szikraeső megijeszthette a delegációt - köztük Vályi Pétert is -, reflexszerű mozgást váltva ki belőlük. Ebben a zűrzavarban történhetett a tragédia. A helyi dolgozók ismerték a körülményeket, ismerték a technológiai folyamatot is, így otthonosan mozogtak a helyszínen, és számukra nem volt veszélyes a terület. Az olyan „idegenek” viszont, akik ezekkel az ismeretekkel nem rendelkeztek, könnyen bajba kerülhettek, mint a fenti példa is mutatja.
Az eset után a legvadabb elméletek kerültek napvilágra. Sokan elsősorban a delegáció és Vályi Péter ittasságát emlegették, példaként felhozva az előző napi – illetve aznap hajnali - vadászatot, ráadásul az egy órás irodai megbeszélésen is koccintottak a felek. A vadászatot nem nagyon reklámozták, hiszen, mint korábban említettem, az az általuk úgy gyűlölt kapitalista, főúri réteg kedvenc szórakozása volt, és ilyet egy rendes elvtárs nem engedhetett meg magának.
Politikai gyilkosságról is beszéltek
Másodszor: sokan politikai gyilkosságot láttak a történtek mögött.
Mint említettem, Vályi a reform kommunisták közé tartozott. Vályi Péter volt az például, aki az Egyesült Államokban tárgyalt a magyar-amerikai együttműködésről abban az évben. Nem illett a buta, gőgös, nagyképű és arrogáns szocialista vezetők közé. Művelt volt, szakember és kitűnően beszélt idegen nyelveket. Egyik javaslata az volt, hogy a KGST központját helyezzék át Moszkvából Varsóba. Mindez elég lehetett volna arra, hogy a KGB eltegye láb alól. Érdekes módon, a szintén nyugat felé hajló lengyel miniszterelnökhelyettes, Wieslaw Ociepka néhány nappal Vályi balesete előtt szintén rejtélyes baleset áldozata lett: egy autó elgázolta. Ezek a titokzatos módszerek is a KGB-re vallanak, azt mondták a szakértők. Nehogy már a keleti tömb országai közül bárki is nyisson nyugat felé, gondolhatták a szovjetek.
Állítólag több furcsa öngyilkosság is a KGB tisztogatásának volt köszönhető abban az időben. A "reformisták" közül 1969-ben dr. Péter György, KSH elnök öngyilkos lett, 1971-ben Erdélyi Károly, volt külügyminiszter-helyettes lőtte főbe magát, és szintén 1971-ben Tömpe András szovjet mesterkém vetett véget az életének. Mind a reformok hívei voltak.
Leváltották a vezért
Énekes Sándor október 11-én elhagyhatta a kórházat. Leváltották, és őt tették meg a baleset felelősévé. A fejlesztések, melyeket ő álmodott meg, nem valósultak meg, csak húsz évvel később. A bíróság bűnösnek találta, és 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélték, melyet három évre felfüggesztettek.
Felelőssége abban áll, hogy: a biztosítási feladatokat ellátó és szervező Iparszervezési Főosztály számára nem tett intézkedést az Acélműben történő biztosítás megszervezésére. Így az Acélmű látogatásának biztosítása szervezettséget nélkülöző, ad hoc jellegű volt. A vizsgálat megállapította, hogy az ott dolgozókat a látogatásról senki nem értesítette, s így a termelő munka a szokott mederben folyt; személyes utasítással megváltoztatta azt az útirányt, amely az adott viszonyok között biztonságosabb lett volna, s a balesetre nagy valószínűség mellett nem került volna sor; az általa már korábban megváltoztatott útvonalon haladva, a III. sz. kemencéhez érve, mint szakembernek feltétlenül fel kellett volna ismernie a továbbhaladás veszélyességét, mégis erre adott utasítást.
(Fábián Máté: A Vályi Péter-eset, História Nostra, 2014. 1. szám)
A Népszabadság így tudósított Vályi Péter haláláról:
Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Vályi Péter elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese baleset során szenvedett súlyos sérülés következtében szeptember 18-án elhunyt.
(Népszabadság - 1973. szeptember 19.)
Mindezen tények és találgatások fényében találgathat a kedves olvasó, vajon tragikus baleset, vagy kitervelt politikai gyilkosság történt. Ami biztos, az az, hogy azon a szeptemberi napon a gyárlátogatás tragikus véget ért.
Források:
Az MSZMP Borsod Megyei Bizottságának pártanyaga
Fábián Máté: A Vályi Péter-eset - História Nostra, 2014 1. szám, 119-127. oldal
Utánam, srácok! - Hétköznapok Miskolc rendszerváltozás előtti évtizedeiben II. (Miskolc, 2014, Észak-Keleti Átjáró Egyesület) - Darázs Richárd-Majzik Dávid: Vályi Péter balesete az LKM-ben
barcikaihistorias.hu - Takács Zsolt: A Vályi Péter-ügy
ntf.hu - a napi történelemforrás írása Vályi Péterről
szabadfold.hu
Wikipédia - Vályi Péter szócikk
