Múltidéző - Barlangtúrán Lillafüreden, 1. rész

Ebben az írásomban három lillafüredi barlangot szeretnék bemutatni. Talán, miután megismerték a történetüket, többen is kedvet kapnak majd – vagy újra kedvet kapnak –, hogy felkeressék őket. Hiszen mindegyiknek megvan a különlegessége, mindegyik tartogat valami meglepetést.

A Szeleta-barlang

A Szeleta-barlang a magyar őskőkorkutatás egyik első helyszíne volt. Herman Ottó és az ő Bársony-házi szakócái arra hívták fel a figyelmet, hogy ezen a vidéken akár az ősember is élhetett, hosszú-hosszú évezredekkel ezelőtt. Ennek tisztázására két barlangkutatót küldött a Földtani Intézet, Kadic Ottokárt és Papp Károlyt.

Száz méterrel a Szinva völgye fölött nyílik, a négy nagy magyarországi „alapvető régészeti leletegyüttest szolgáltató” (Wikipédia – Szeleta-barlang szócikk) barlangok egyike, a Szeleta-kultúra névadója. Az elmúlt 65-70 ezer évre visszamenőleg találtak leleteket az ősember jelenlétére vonatkozóan. Miskolcot ez a barlang a legrégebben lakott európai helységek közé emelte.

A barlang azóta fokozott védettséget élvez, és 347 méterrel a tengerszint felett található. Triász mészkőbarlang, „amit egy ma már nem aktív, de régen bővizű karsztforrás oldó hatása hozott létre”. (mindenamieger.blogspot.com – A Szeleta-barlang a magyar őskorkutatás egyik első helyszíne)

Mint említettem, Kadic Ottokár (1876–1957) Papp Károly társaságban azért érkezett a városunkba, hogy a Bükk-vidék barlangjait bejárják, őskori leletek után kutatva, és a Bársony-házi szakócák körüli tisztázatlan kérdésekre is választ kapjanak. Kadic megvizsgálta a vidék barlangjait, és hármat talált kutatásra érdemesnek. A Kecske-lyuk és a Büdös-Pest mellett a Szeleta-barlangot.

Kadic Ottokár horvát származású magyar paleontológus, egyetemi tanár volt. Édesanyja magyar volt, és ő is magyarnak vallotta magát, bár a horvát származását sem tagadta meg soha. A szervezett magyar barlangkutatás zászlóvivője, atyja volt, aki Zágrábban, majd Münchenben tanult. Innen Magyarországra, a Földtani Intézetbe vezetett útja, ahol egészen a nyugdíjazásáig dolgozott. Számtalan helyen kutatott, és kimagasló eredményeket ért el szakmájában. Az eredményei ellenére mégis nagy nélkülözések közepette élt az élete végén, és így is hunyt el.

A Bükkben 1906 őszén kezdte meg a feltárást, Herman Ottó sürgetésére, aki bizonyítani akarta azon állítását, hogy Miskolc környéke már az őskorban is lakott volt.

„A barlang előcsarnokában vágott 12×2 méteres és 6,5 méter mély kutatóárok pleisztocén rétegeiben rengeteg barlangi medve csontjai mellett tűzhely nyomára bukkantak.” (woodyka.hu – Szeleta barlang)

Ezek után a Királyi Földtani Intézet elrendelte az ásatás folytatását, melyre 1000 koronát biztosított.

„1907 májusában folytatták a feltárást, és Kadic a holocén rétegekben cserépedény-töredékeket, csiszolt kőeszközöket talált. A pleisztocén rétegekből végre előkerültek a keresett paleolit kőeszközök, összesen 40 darab.” (hellomiskolc.hu – Szeleta-barlang)

1908-ban Kadic Bécsbe utazott a leletekkel, ahol az ő és a leletek fogadtatása is vegyes volt. 1909-ig a kutatás 4000 koronát emésztett fel. Egyébként az 1913-ig tartó ásatások során ezernél több lelet került elő. 1909. augusztus 4-én Tübingiában egy nemzetközi paleontológiai kongresszuson előadást tartott a nagyszerű kutató, ahol elismerték az általa talált leletek valódiságát. Még ebben az évben felkérte Hillebrand Jenőt munkatársnak, aki örömmel elfogadta a meghívást.

1947-ig még tíz, nagyszabású ásatásra került sor a barlangban, ami 1951-től régészeti védelem alá került. 1953-tól a nemzetközi szaksajtó is Szeleta-kultúraként emlegeti az itt talált leleteket.

„A bejáraton át 20 méter hosszú, 15 méter széles, 8 méter magas előcsarnok vezet a 40 méter hosszú, szélesebb folyosóba és az innen ágazó 30 méter hosszú keskenyebb mellékágába, ahonnan kisebb-nagyobb fülkék nyílnak.” (hellomiskolc.hu – Szeleta-barlang)

Az eddigi utolsó feltárás 2012-ben történt. Egy Herman Ottó-emléktábla is található a barlang bejáratánál, vele szemben pedig, a hámori temetőben nyugszik a nagy természettudós-polihisztor.

A Szinva tanösvényen elindulva a Majális parki buszvégállomástól egy túra keretében egészen Lillafüredig juthatunk. Közben a Szeleta-barlanghoz úgy juthatunk el, ha letérünk az útról, és leereszkedünk a hegyoldalon. (Folytatjuk)