Nehéz volt eljutni a Csanyikba, de akinek sikerült, jól érezte magát a retró-majálison – fotók, videók!

A jó idő és a régi idők majálisának nosztalgikus érzése sokakat kicsalogatott a Majális parkba. Az ebéd utáni csendes pihenő előtt sok kisgyermekes család látogatott ki a térre. Tibai Tamásné és családja is így tett. „Azért jöttünk, mert nagyon régen volt itt már majális. A város másik részébe bármikor el tudunk menni, és nagyon jó idő is van hála istennek’. A kicsi még nem nagyon szeret ilyen ringlispílekbe ülni, igazából a vásárfia ami lenyűgözte, de elsősorban a szabadban töltött idő, ami kihozott minket. Mi autóval érkeztünk, és nagyon messze tudtunk csak megállni, lépésben tudtunk haladni. Körülbelül egy órába telt mire ideértünk, de itt vagyunk - mondta az édesanya.”

Szerencsésebbek voltak

Siroki Zoltán és családja már nem először jött a Csanyikba majálisozni. „Most nagyon sok gyermekprogram, van és számukra egy feledhetetlen élmény ez a rendezvény. Meg egész napos elfoglaltságot jelent, leköt minket egész napra. Bár rezgett a léc, hogy felérünk-e, tudunk-e parkolni vagy sem, tavaly is csak a hátsó úton tudtunk feljönni. Most egy kicsit szerencsésebbek voltunk, mert elölről jöttünk, de a Tüdőszanatóriumnál tudtunk leparkolni, és még onnan is sétálni kellett – mondta Siroki Zoltán.

 - Tartalmasan szeretnénk eltölteni a napot ez a cél. A gyereket minden érdekli, ami mozog. Eddig arcfestésen voltunk, ringlispílen ültünk, a dodzsem nagyon tetszett, ugrálóvár lesz még, de megnéztük a gólyalábasokat is, és a játszótéren is játszott a gyerek. Mindent igyekezett kipróbálni – tette hozzá. - Még várunk ismerősöket is, és minél több programban igyekszünk részt venni. Ez a rendezvény szerintem pont arról szól ma is, mint amiről szólt évtizedekkel ezelőtt is, hogy találkoznak az emberek, ápolják a kapcsolataikat, kimozdulnak otthonról. Egy búcsúban talán találkoznak ilyen dolgokkal, de máshol nem. Itt az állatkert is a közelben, aztán olyan játékokat próbálhat ki a gyerek, ami ritka Miskolc területén. Rohanó világot élünk, mindenki hajszolja a pénzt sajnos, és nagyon kevés minőségi időt töltenek együtt az emberek és a gyermekeikkel is. Elhanyagoljuk a barátokat, ismerősöket. Mi is próbálunk mindig ismerősöket hívni hétvégén, de ez egy jó alkalom a találkozásra, ez a május elsejei rendezvény – hangsúlyozta az édesapa.

A régi majálisok hangulata

Szabó Ádám szerette volna megmutatni a régi majálisok hangulatát gyermekének. „A busz menetrend hasonlóan lassú, és most több árus, de kevesebb program van, igaz, lehet, hogy csak én látom így. Nagyon jó gyermekprogramok vannak, jól érezzük magunkat”.

A fiatalok mellett az időseknek is programot adott ez a nap. Berecz Attila és felesége a fiukat és az unokájukat jöttek megnézni, mert a színpadon fognak fellépni, és egy kellemes sétával, levegőzéssel összekötik a kulturális programot. - Régen a kohászatban dolgoztam és akkor közösen jöttünk ki, főztünk, azok nagyon jó bulik voltak. Néha még nosztalgiával gondolunk azokra az időkre. De gyönyörű a táj, és nagyon jó idő van, és az idén még nem voltunk itt fent.”

Petrovics Ernő feleségével és nagynénjével sétált a tömegben. 

- Találkoztam régi osztálytársammal, akivel elbeszélgettünk a régi dolgokról. Régen sokkal családiasabb volt a majális. Mindenhol a bográcsban főztek a kollektívák, munkahelyek. Most az ember eljön, elnézelődik, kihozzák a gyerekeket. De a régi majálisok hangulata más volt. Régen a munkahelyi társaságok jobban megünnepelték együtt ezt a napot – mondta.

Másfél órát buszoztak

„Mi nosztalgiából jöttünk ide, de már megbántuk, hogy elindultunk. A forgalom katasztrófa volt idefelé, másfél órát buszoztunk a belvárosból – mondta Glambusz Lászlóné. Ennek ellenére örül, hogy kiszabadult a város rossz levegőjéből, és egy kicsit levegőn lehet. Elmondása szerint szívesen gondol vissza az egykori majálisokra, amikor »kivonultak a munkahelyek, a szakszervezetek, összejöttek a munkahelyi kollektívák, társaságok. Akkoriban jobban összetartottak az emberek« - mondta.