Nem minden háborút vívnak fegyverekkel

A Civil Összefogás Fórum Miskolci Klubja szervezésében csütörtökön este Miskolcon, a Tudomány és Technika Házában „A háborúk 2. éve” címmel kihelyezett Civil Akadémiára várták az érdeklődőket. Az előadó Kiszelly Zoltán politológus, a Századvég Politikai Elemzések Központja igazgatója volt.

Legyünk „jól értesült optimisták” 

A Civil Akadémia miskolci rendezvénysorozatának nem először vendége a politológus, aki hazánk és a világ politikai és gazdasági helyzetére ad aktuális kitekintést. Az eseményt dr. Lengyel Attila, a CÖF Klub Miskolc elnöke nyitotta meg és emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy Kiszelly Zoltán tavaly január végén, még az orosz-ukrán háború kitörése előtt járt Miskolcon. A szakértő ahogyan akkor, így most is a jövőbe mutató helyzetelemzést igyekszik adni, amely vélhetőleg nem pesszimista hangulatot indukál a hallgatókban - előlegezte meg. 

Egy időben futó konfliktusok

Minden év elején egy évadnyitó előadást tart Miskolcon, ahol elmondja, ő hogyan látja az aktuális helyzetet - mondta Kiszelly Zoltán. Tavaly január végén már gyülekeztek a viharfelhők Kelet-Ukrajna fölött, de inkább még az országgyűlési választások foglalkoztatták az embereket itthon. A mostani előadás címe – "A háborúk 2. éve" – arra utal, hogy több konfliktus is zajlik éppen a világban és, hogy átléptünk az orosz-ukrán háború második évébe – hangsúlyozta a politológus. 

Nem minden háborút fegyverekkel vívnak, így beszélhetünk egy kereskedelmi háborúról Kína és a Nyugat között, de energia és valuta háborúról is, mint éles konfliktusról. Minden évszázadban van egy nagy háború, ami elrendezi az erőviszonyokat. Ötszáz éve például a Mohácsi csata, ami a törökök útját nyitotta meg Európa közepe felé, vagy a 17. században a 30 éves háború, ami meghatározta a századot. 

Az új rend egy darabig működik, aztán másik váltja fel. 

Az ukrán-orosz háború olyan, mint a spanyol polgárháború 1936-1939 között, ami sokkal nagyobb konfliktus nyitánya volt – hangoztatta a szakértő. Sok tanulmány szerzője foglalkozott már a háború dinamikájával, ami azt mutatja, hogy most még csak a kezdeti szakaszban járunk, amikor a felek még a csatatéren akarják helyzetüket javítani. Később tárgyalással fog véget érni a konfliktus asztal mellett, de hogy milyen pozícióban ülnek le a felek az asztalhoz, azt még nem lehet tudni. A politikai elemző párhuzamot vont továbbá a spanyol polgárháborúval abban is, hogy akkor és a jelenben is felsorakoztak az aktuális nagyhatalmak és proxy háborút vívtak – azaz valaki más vívta meg helyettük a harcot. Most Ukrajna mögött a Nyugat, Oroszország mögött pedig a világ kétharmada sorakozott föl – jegyezte meg Kiszelly Zoltán. 

Az élet az első 

Az emberek követik a híreket, az ő feladata politikai elemzőként az, hogy a különböző pontok között az összefüggéseket megmutassa – vélekedett a szakértő. Majd így folyatta: arra szeretné ösztönözni az embereket, hogy kérdezzenek, gondolják tovább a hallottakat, beszéljék meg, hiszen ez a demokrácia lényege. A legtöbb embert a háború kapcsán leginkább az foglalkoztatja, hogy tovább terjedhet-e, hogy Putyin elnök bevetheti-e nukleáris haderejét, egyelőre ezekre a válasz: nem – jelentette ki a szakértő.