2023.01.16. 16:30
Szárazságtól porzott a cseppkő
Miről írt 50 éve az Észak-Magyarország? A megyei napilap 1973. január 16-i számában találtuk a beszámolót: az akkor már hosszú ideje tartó aszályos idő megváltoztatta az aggteleki karsztvidék forrásainak megszokott rendjét.
A Baradla-barlang, napjainkban
Fotó: Shutterstock
A különös jelenségről 1973. január 16-án írt az Észak-Magyarország.
A megyei napilap arra hívta fel a figyelmet, hogy abban az időben a jósvafői karsztvízkutató állomás jelentése szerint már csak azok a nagyobb források működtek, amelyek vízutánpótlásukat a mélyebben fekvő karsztüregekből kapták. Ezeknek hozama is napról napra csökkent. A karsztvidéken, ahol 50, viszonylag bővizű forrást tartottak számon, addig mintegy 30 száradt ki. A csapadék hiánya éreztette a hatását, nem is akárhogyan: egyes helyeken — így például a Vass Imre cseppkőbarlangban — a föld alatti üregek annyira kiszáradtak, hogy a sziklafalakat borító cseppköveket szinte már por lepte be.
A Vass Imre barlangban — ahol a kutatóállomás föld alatti obszervatóriumát helyezték el — több mint egy évtizede vizsgálták a cseppkövek növekedését. A mérések szerint például a felszínről leszivárgó vízcseppektől az úgynevezett függő cseppkövek évente átlag 6 millimétert növekednek. Ez a folyamat a cikk megjelenésének idején a felszíni csapadék és a szivárgó vizek hiányában igen meglassult az aggteleki barlangokban, ahol már teljesen száraz sziklatermek is találhatók – tudatta az újság.