Retro

2023.01.16. 16:30

Szárazságtól porzott a cseppkő

Miről írt 50 éve az Észak-Magyarország? A megyei napilap 1973. január 16-i számában találtuk a beszámolót: az akkor már hosszú ideje tartó aszályos idő megváltoztatta az aggteleki karsztvidék forrásainak megszokott rendjét.

ÉM

A Baradla-barlang, napjainkban

Fotó: Shutterstock

A különös jelenségről 1973. január 16-án írt az Észak-Magyarország. 

A megyei napilap arra hívta fel a figyelmet, hogy abban az időben a jósvafői karsztvízkutató állomás jelentése szerint már csak azok a nagyobb források működtek, amelyek vízutánpótlásukat a mélyebben fekvő karsztüregekből kapták. Ezeknek hozama is napról napra csökkent. A karsztvidéken, ahol 50, viszonylag bővizű forrást tartottak számon, addig mintegy 30 száradt ki. A csapadék hiánya éreztette a hatását, nem is akárhogyan: egyes helyeken — így például a Vass Imre cseppkőbarlangban — a föld alatti üregek annyira kiszáradtak, hogy a sziklafalakat borító cseppköveket szinte már por lepte be.

A Vass Imre barlangban — ahol a kutatóállomás föld alatti obszervatóriumát helyezték el — több mint egy évtizede vizsgálták a cseppkövek növekedését. A mérések szerint például a felszínről leszivárgó vízcseppektől az úgynevezett függő cseppkövek évente átlag 6 millimétert növekednek. Ez a folyamat a cikk megjelenésének idején a felszíni csapadék és a szivárgó vizek hiányában igen meglassult az aggteleki barlangokban, ahol már teljesen száraz sziklatermek is találhatók – tudatta az újság.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában