Ha még nem érett, ne menjen!

A napokban írtunk arról, hogy már benyújthatók a tankötelezettség kezdő időpontjának halasztásáról vagy korábbi megkezdéséről szóló kérelmek. Ezt a szülőknek kell megtenniük, a beadás határideje január 18-a. 

Korábbi cikkünk megjelenése után érkeztek meg az adatok az Oktatási Hivataltól, miszerint vármegyénkben az elmúlt évben 1712 szülő kérte gyermekének a tankötelezettség halasztását, 19 pedig azt, hogy gyermeke 6 éves kora előtt kezdhesse el általános iskolai tanulmányait. 

Időben kell elkezdeni

– Az iskolaérettség a gyermek nagycsoportos korában kap nagy hangsúlyt, azonban azt már 2, 3 vagy 5 éves korában is látni, megfelelően fejlődik-e, az életkorának megfelelően viselkedik-e – mondta lapunknak elöljáróban Szögedi Dalma gyermekpszichológus. – Ha a szülők vagy pedagógusok elmaradást tapasztalnak valamilyen téren, időben kell elkezdeni a fejlesztést, mert akkor várhatóan a gyermek 6 éves korára iskolaérett lesz. Ha viszont nem, és mégis iskolába kerül, akkor adódhatnak problémák. A gyermeknek lehetnek hiányosságai érzelmi, szociális vagy mentális téren. A 6 évesek rövid időn belül gyorsan tudnak fejlődni, de ha a hiányosságai jelentősek, akkor ezeket 2-3 évig is görgethetik maguk előtt, főleg akkor, ha nem kapnak segítséget valamilyen szakembertől. Pedig ilyenkor nagyon fontos, hogy fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus vagy akár pszichológus segítsen neki. Ha ez nem történik meg, a valamely területen tapasztalt lemaradása elkísérheti akár az általános iskola végéig is – hangsúlyozta a szakember. 

Vázolta: a nem iskolaérett gyereknek különböző problémái lehetnek az iskolában. Kevésbé tud figyelni, és a gondolkodásbeli deficitet mozgásban vezeti le. Emiatt a viselkedése, magatartása negatív irányba változik, ami kihatással lehet a kapcsolataira. Ha egy gyermek magatartásával nagyon sok probléma van , akkor az a tapasztalat, hogy a kortárskapcsolataiban is adódhat bizonytalanság.  Nehezen kapcsolódik a társaihoz, vagy ha közeledik, akkor azt durván teszi. Tehát a szociális kapcsolatai is kárát szenvedik esetleges lemaradásának, sorolta a gyermekpszichológus.

Nincs egyedül

Elmondta azt is, hogy amióta a szülők kérvényezik gyermekük tankötelezettségének elhalasztását, nem tapasztalható, hogy több lenne az iskolaéretlen gyerek az iskolákban. A szülőknek ugyanis csak jogkört adtak ezzel, de a döntést nem egyedül kell meghozniuk. Az óvodapedagógusok, mivel minden gyermekről fejlesztési naplót vezetnek, tisztában vannak a kicsik fejlettségével, esetleges lemaradásaival. Erről kötelezettségük tájékoztatni a szülőt, de arról is, ha a gyermek gyorsabban fejlődik a kortársainál, vagy ha kibontakozni látszik valamelyik területen a tehetsége. Ha a gyermek lemaradása jelentős, akkor a szülőnek azt tanácsolja, hogy kérje a pedagógiai szakszolgálat segítségét. De sok esetben elegendő az óvodai differenciált fejlesztés, emellett a pedagógus tanácsot ad a szülőnek, mit érdemes még otthon gyakorolni.  

Ha még marad

Az is megtörténhet, hogy az iskolaérett gyermek még az óvodában marad. Vagy azért, mert nem töltötte be augusztus 31-éig a 6. életévét, vagy a testi fejlettsége elmarad a kortársaktól. 

– Az indokolatlan óvodában maradásnak is lehetnek negatív következményei – hívta fel a figyelmet Szögedi Dalma. – Például egy időre megrekedhet a további fejlődése, előfordulhat, hogy már unatkozik az óvodai csoportban. Emiatt figyelmetlenség,  magatartási problémák léphetnek föl. A tapasztalat egyébként az, hogy a megfelelő környezetből, megfelelő képességekkel érkező gyerekek 6 éves korukra iskolaérettek lesznek – jelezte végül az iskolapszichológus.