Az egészségügyi ellátás elérhetősége és színvonala irigylésre méltó

Kérjük, értékelje az elmúlt évet egészségügyi és gazdasági szempontból!
A 2022. naptári évhez kapcsolódóan két jelentős változás következett be: a megyei és a városi fekvőbeteg ellátó intézmények működését közelítendő, az irányító – most már vármegyei intézmények - látják el a városi kórházakkal kapcsolatos gazdálkodási, humán-erőforrás gazdálkodási és munkaügyi, valamint műszaki-üzemeltetési feladatokat. Ezeken a területeken az elsődleges cél, hogy a térség valamennyi fekvőbeteg ellátó intézménye megfeleljen a felügyeletet ellátó Belügyminisztérium és Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) elvárásainak: a gazdálkodás szabályosságára és átláthatóságára, a hatékony humánerőforrás menedzsmentre és az üzemeltetési feladatok biztonságosságára kerültek a fő hangsúlyok. Azt gondolom, ezeket a célokat sikerült elérnünk. Ezzel együtt fontos kiemelni, hogy a városi kórházak továbbra is önálló betegellátó és költségvetési intézmények, amelyek működéséhez és a betegellátás zavartalan biztosításához az irányító megyei intézmény egy integráló, felügyelő és koordináló hátteret biztosít. A másik jelentős változás az egészségügyi szolgálati jogviszony életbe lépése, ehhez kapcsolódóan az alapilletmények és az alapilletményen felüli juttatások rendszerének bevezetése volt, amelyekkel kapcsolatosan fő elvárásként a humánerőforrás megtartása és valós humánerőforrás menedzsment kialakítása volt a meghatározó, illetve ezzel párhuzamosan a paraszolvencia rendszer megszüntetése.

Megtakarítások, racionalizálás

Az infláció miatt megnövekedett költségeket hogyan sikerül kigazdálkodni?
A tavalyi költségvetési évben a kórház vezetése már eleve egy magasabb inflációval kalkulált, ezért még az év elején több milliárd forintos megtakarítást célzó intézkedési csomagot léptettünk életbe. A megnövekedett energiaárakra tekintettel - ősztől kezdődően – ingatlan-hasznosítási és racionalizálási programot is elindítottunk. Részben ennek, részben a korábban tulajdonosi szemlélettel kialakított szerződéses környezetnek köszönhetjük, hogy a kórház pénzügyi stabilitását – az előző évekhez hasonlóan – meg tudtuk őrizni. Természetesen ebben szerepet játszott, hogy a jelenlegi változó, terhelt gazdasági környezetben az állam biztosította az átlagfinanszírozást, így a bevételi oldal kiszámíthatósága biztos kiindulási alapot jelentett a gazdálkodás tervezéséhez. Természetesen vannak problémáink, ilyen például a megnövekedett energiaárak kérdésköre, amelynek gazdasági hatását természetesen igyekszünk tompítani, például a már említett energia-racionalizálási programmal.

Több kórház sem kapott állami pénzt adósságai rendezésére, az ön által vezetett intézmény sem. Mit szólt ehhez?
Az intézmény menedzsmentje kiemelten fontosnak tartja az eredményes gazdálkodást, ugyanis fejlesztéseink jelentős hányadát az elmúlt négy esztendőben saját költségvetés terhére tudtuk megvalósítani. Gazdálkodásunkat minden évben úgy tervezzük, hogy egy biztonsági pénzügyi tartalék mellett az összköltségvetés 3-5 százalékát próbáljuk meg beruházási és fejlesztési célokra elkülöníteni.

Ez profitorientált szemlélethez hasonlít!
Az állami szektorban nem megszokott módon ez profitorientált hozzáállást, ennek megfelelően gyakran erős üzleti konfrontációt és – az intézményi érdekek védelme mentén – a megszokottnál merevebb tárgyalási pozíciót eredményez. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a kórház az adófizetők pénzével gazdálkodik, ezért ennek hatékony felhasználása kötelességünk.

Fejlesztések

Milyen tervei vannak, milyen fejlesztések zajlanak és várhatóak? (pl. GYEK)
A jelenleg folyamatban lévő legfontosabb fejlesztésünk a Velkey László Gyermekegészségügyi Központ (GYEK) sürgősségi részlegének és műtőtraktusának teljes körű felújítása, amely reményeink szerint májusban befejeződik. Ugyancsak jövőbe mutató projekt a Kardiovaszkuláris Centrum építése, amelynek megvalósításáról kormányhatározat született. Rendelkezünk építési engedéllyel és az első negyedév végére várhatóan a kiviteli tervek is készen állnak. Az idei év kiemelt projektje lesz a központi telephelyen a sterilizáló teljes körű felújítása, amely betegbiztonsági szempontból immáron elengedhetetlen.

Mi a helyzet a gép- és műszerpark cseréjével, beszerzésével?
A 2023. évben – terveink szerint – megközelítőleg 1,5 milliárd forint értékben hajtunk végre fejlesztéseket a gép-műszer park területén is. Részben saját forrásból, részben egy kormányzati projektnek köszönhetően új eszközöket szerezhet be az intézmény: a kardiológiai katéteres műtő, a Tüdőgyógyászati Osztály, a Képalkotó Diagnosztikai Centrum, valamint a Sugárterápiás Centrum a fejlesztések kiemelt fókuszai.

A járványról már kevés szó esik. Megnehezíti még a munkájukat? 
A korábbi években jelentős terhelést okozó Covid-esetszám visszaszorulóban van, rövid időn belül az Infektológiai Osztály önállóan képes lesz ezen betegek ellátására. Természetesen a kórház rendelkezik egy nagy terjedelmű járvány- és krízishelyzet kezelésre vonatkozó írásos eljárásrenddel, részletes protokollokkal kiegészítve, amelyet az elmúlt 3 év tapasztatai tovább csiszoltak, pontosítottak.

Mit gondol arról a korábbi kormányzati elképzelésről – amely átmenetileg kikerült a tervek közül -, hogy a magánorvosoknak kötelező ügyeletet ellátni az állami egészségügyi intézményekben? 
Tekintettel arra, hogy intézményvezetőként hivatalosan ilyen tervezetről nem értesültem, erre nem kívánok reagálni. A sajtóban megjelent információk gyakran torzak, rosszul értelmezettek, ezért sajtóhírek, sajtófelvetések alapján soha nem formálok szakmai véleményt.

Orvos visszavándorlás

Az ügyeleti rendszer átalakítását milyennek tartja?
A kórházak ügyeleti rendszere - struktúrában, szervezésben - érdemben nem változott. Az alapellátási ügyeleti rendszer esetében a Hajdú-Bihar megyei pilot projekt bizonyította létjogosultságát. Ennek lényege, hogy meghatározott területre és lakosságszámra biztosítanak alapellátási ügyeletet a háziorvosok; minden nap, rendelési idő után délután 4 óra és este 10 óra között, a közlekedésileg jól megközelíthető járásközpontokban, majd este 10 óra után a Mentőszolgálat látja el a betegeket. A statisztikák azt bizonyították, hogy este 10 óra után az egészségügyi feladatok mentési jellegűek, az alapellátási ügyeletek fenntartásának nincs érdemi hozadéka. Természetesen a sürgősségi osztályok továbbra is rendelkezésre állnak majd a kórházakban.

A kormány több lépcsőben megemelte az orvosok bérét. Ez a jövedelemszint már versenyképes? Megállt az elvándorlás? 
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyhoz kapcsolódó bértábla, illetve az elmúlt 3 év folyamatos bérrendezése igen robosztus előrelépést jelentett az állami intézményekben foglalkoztatott orvosok jövedelmének tekintetében. Azt kell, mondjam, az irányító megyei intézmény esetében a valós fluktuáció eddig is rendkívül alacsony volt az orvosi munkakörökben (körülbelül 1 százalék). Ez nem növekedett, sőt, egyre több olyan egyéb foglalkoztatási jogviszonyban alkalmazott kollégánk van, aki kéri a szolgálati jogviszonyba történő átvételét. A kisebb városi kórházak esetében elsősorban a szakmai lehetőségek és dominánsan az adott régió szociokulturális fejlettsége határozza meg a diplomás munkaerő megtartó és eltartó képességét. Természetesen fontos szerepe lehet a családi kötődésnek is.

Megtartó- és vonzerő

Idén két lépcsőben emelik az ápolók és az egészségügyben dolgozó más alkalmazottak bérét. Ezzel már vonzó lesz a pálya? 
Ezt a folyamatot inkább bérrendezésnek hívnám, ugyanis a cél az, hogy a szakdolgozói bérek az orvosi bérekhez kötötten egy bizonyos arányszámot érjenek el és ettől a pillanattól fogva az egészségügyben végrehajtott béremelések a jövőben együttesen történjenek, mind az orvosok, mind a szakdolgozók esetében. A várható béremelés jelentős, bízom abban, hogy ennek lesz nemcsak megtartó-, de vonzereje is.

Az a hír járja, hogy három orvosnak hálapénz elfogadása miatt – amit tilt a törvény - távoznia kellett az intézményből. Ez igaz? Mit tesznek a hasonló esetek kiszűrése érdekében? 
A hálapénz vonatkozásában az egészségügyi kormányzat és ebből adódóan az intézmény álláspontja is egyértelmű, kategorikus: hálapénz elfogadása tilos. Az intézményben zajló hatósági eljárások esetében annak objektivitása és befolyásolás mentessége érdekében a menedzsmentnek titoktartási kötelezettsége van, mind a hatósági vizsgálatok létét, mind azok tárgyát, mind azok státuszát illetően.

A Borsod24 hírportál nemrég azt írta, hogy 2019-ben a parlamentben egyszer már szóba kerültek olyan nyomozati ügyek, melyek a vármegyei kórházzal voltak kapcsolatosak. 
A Borsod24.hu hírportállal az intézmény több alkalommal konfrontálódott, legutóbb 2021. november 25-én kényszerültek helyreigazítás megtételére. Ezt megelőzően az intézményünk több eljárást is kezdeményezett, többek közt az akkori főszerkesztő ellen büntetőeljárás zajlott jó hírnév megsértése és becsületsértés vádjával, amelynek eredményeképpen 1 év 6 hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték rágalmazás miatt. Ennyit a jó hírnévről. Az ominózus cikk utal a 2018. és 2019. évi eseményekre, rendőrségi vizsgálatokra. Ezek során bűncselekmény ténye nem igazolódott, vádemelésre egyik esetben sem került sor.

Számos rendezvényük volt hatósági, rendvédelmi szervekkel (Bevetési alegység eszköz-bemutató, ajándékok, tűzoltóság.) Miért és hogyan alakult ki ez az együttműködés; milyen hatása van a betegellátásban? 
A rendvédelmi szervekkel történő együttműködés két pillérre vezethető vissza: 2018-ban a Támogatók Társasága megalakulását követően mind a konvédség, a rendőrség, a büntetés-végrehajtás, valamint a katasztrófavédelem irányából is számos felajánlást, segítséget kaptunk. A Covid-járvány időtartama alatt a rendvédelmi szervek és a kórház számos esetben kellett, hogy együttműködjön. Azt gondolom, ez minden esetben önzetlen kollegiális és rugalmas volt.

Állami és magán szféra

Mit gondol a magán és az állami egészségügy hogyan fér meg egymás mellett most, és milyen „közös jövő” elé néz? 
Itt szét kell választani az elmúlt évek gyakorlatát és az ezzel kapcsolatos jövőképet: az elmúlt évek gyakorlata számomra azt üzente, hogy az állami kereteken belül történő privát szerepvállalás sok esetben kritikus volt, mind a betegellátás, mind pedig a szerződéses környezet vonatkozásában. Úgy gondolom, szükséges egy megtisztulási folyamat az állami egészségügyön belül, amely az előnytelen együttműködési formákat felszámolja és ezzel párhuzamosan az intézmény ellátási készségét, illetve krízishelyzetekkel szembeni ellenálló képességét növeli. Ha ez a folyamat lezárult, mérlegelhető az, hogy a kórház a kapukon kívüli magánszolgáltatókkal hogyan, milyen keretek között működjön együtt.

És hosszú távon mire lehet számítani? 
Természetesen nem mehetünk el észrevétlenül azok mellett az egészségügyi és egészségipari kapacitások mellett, amelyeket a privát befektetők létrehoztak, illetve amelyeket sok tekintetben korrekt módon és megfelelő szakmaisággal kezelnek. Ezzel együtt azonban az egészségügy jövőjének szempontjából talán ez az egyik legszenzitívebb kérdés, amelynek kezelését csak hosszú távon tudom elképzelni.

Az ön véleménye szerint, mik a jelenlegi átalakítási törekvés sarokpontjai? 
Ha a jelenlegi egészségügyi reformfolyamatokat megnézzük, azt gondolom, két olyan terület volt, ahol előre lépésre törekszünk: a digitális fejlesztés, amely támogatja a tartalmas, minőségi orvosi munkavégzést, növeli a betegelégedettséget, valamint a back office területek munkájának hatékonyságát, átláthatóságát és ellenőrizhetőségét. A másik a szervezetfejlesztés, amely magában foglalja egy etikusabb és prudens, intelligens szervezeti kultúra kialakítását, valamint a multinacionális cégekre jellemző, szabályozott működési norma és értékelési rendszer meghonosítását.

Rezidensek

Mi a helyzet az utánpótlással? – lesz orvos? 
A kórház kiemelten jó helyzetben van: a számunkra delegált rezidensi helyek az utóbbi években folyamatosan megtelnek, a rezidensi fluktuáció minimális. Köszönhető ez részben az intézmény méretének, részben az infrastruktúrából és szakmai tudásból adódó tanulási karrierképnek, környezetnek, de köszönhető Miskolc város megtartó erejének is.

A Nyugat-Európában élők egy része „agyondicséri” az ottani egészségügyi állapotokat, míg mások rémtörténetekről - hosszú várólisták, az orvos a „google-ből” mondja meg mi a bajuk, elavult protokollok, technológiák stb. – számolnak be. A magyar egészségügyet milyennek ítéli? 
Hazánk egészségügyi ellátása kivételes célokat tűzött ki maga elé. Állami felügyelet és garancia vállalása mellett, egybiztosítós rendszerben, szociális rászorultsági alapon, teljes körű ellátás biztosítása, valamennyi magyar állampolgár részére. Sok nyugati vagy ott élő állampolgár ezt a biztonsági hálót megirigyelné, s bár kétségtelen tény, hogy az elégedettségi mutatókon van mit javítani, maga a célkitűzés és az egészségügyi ellátás gyógyító része, annak elérhetősége és színvonala irigylésre méltó.