Visszafoglalják a töröktől a várat

Az Árpád korban, a 13. században épült a Cserépvár a Bükkben, Cserépváraljánál. Méreteiben ugyan eltörpült az egri várhoz képest, hiszen annak vonzáskörzetében található, ám megyénk számára nagyon is különleges: az egyetlen vár Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, amely tartósan török fennhatóság alatt állt, és amelyet a keresztény csapatok visszafoglaltak. A vár ostromának időpontját pontosan tudjuk: 1687. október 30-án volt, azaz 335 éve. 

A Herman Ottó Múzeum történészei pedig úgy döntöttek, hogy ostromnappal ünneplik meg az évfordulót.

Néhány kő, falszakasz

– 2004 és 2009 között több éven át folytattunk régészeti feltárást a várnál – mondta szerkesztőségünknek dr. Szörényi Gábor András régész, a múzeum igazgatóhelyettese. A vár kifejezés annyiban túlzás, hogy alig néhány kő, falszakasz maradt meg, ezek is alig látszottak az erdős, fás területen az ásatások kezdetéig. Aztán kiderült, több méter magas lehetne a megmaradt falszakasz, csak épp az idők során feltöltődött, a föld alá került maga a vár. A régész szerint jó lenne egyszer folytatni az ásatást (nincs rá fedezet) ezért is jó, ha most figyelem vetül a hajdanvolt várra. A mostani évforduló jó apropója ennek.

– Az tény, hogy Miskolcon és a Hernád völgyében járt a török, de nem sikerült hosszabb ideig itt maradniuk – mondja dr. Szörényi Gábor András. Cserépvár 1552-ben még visszaverte a támadást, akkor volt Eger ostroma is, amit a történelemkönyvekből, Gárdonyi Géza regényéből jól ismerünk. Ám 1596-ban már nem sikerült, mint ahogy a környező váraknak, Siroknak, Szarvaskőnek sem. 1596-tól 1687-ig, azaz 91 éven át tehát török birtokban volt a vár.

Nagyméretű hombárok

– Valószínű, élelmiszerraktárként használták, az akkor szintén török kézre került egri várban tartózkodókat élelmezhették innen – mondja a régész. A vár tövében ugyanis 12 nagyméretű hombárt, óriási űrmértékű gabonatároló vermet találtak a sziklába vájva. Valószínű, nemcsak felülről lehetett hozzáférni a tartalmához, hanem oldalról, a barlanglakásokon keresztül is be lehetett menni. – Ilyen sok, és ilyen nagy méretű hombár egyedülálló lelet, tetemes mennyiségű élelmet lehetett ott tárolni.

A szakember szerint nem sokan védhették a várat, huzamosabban 70-80 katona lehetett ott, a 100-at ritkán haladhatta meg a létszám. 

– Így lehetett ez 1687. október 30-án is, amikor felvonultak a keresztény csapatok a vár visszafoglalására. Nem valószínű, hogy heves ostromra volt szükség – jegyzi meg dr. Szörényi Gábor András. A várat későbbi tulajdonosai is inkább élelmiszertárolásra használták. 

A Rákóczi szabadságharc idején a kurucok foglalták el, majd az új tulajdonos család egy barokk kastélyépületet épített mellé. Nagyrészt a vár köveiből építkeztek, és mint a várak nagy részénél, itt is kőbányaként kezdte használni a környék: sok-sok új házhoz hordták el a köveit. A szocializmus idején aztán a barokk kastélyt is széthordták, egyedül egy kis kápolna maradt meg.

Házhoz megy a múzeum

– A Herman Ottó Múzeum úgy döntött, hogy a hajdanvolt ostrom emlékére október 29-én (szombaton) ostromnapot szervez – tér rá napjainkra a régész. Az érdeklődőknek rövid túrán mutatják majd be többek között, hogy hogy hol voltak a hajdanvolt vár falai, hogyan éltek ott a törökök. Megnéznék, hol tárolták a gabonát, és hogyan szállították el onnan. A múzeum nem titkolt célja az is, hogy az akcióval felhívják a figyelmet a hajdanvolt várra, az onnan nyíló gyönyörű panorámára, a turizmusba való bevonásában is lenne fantázia.

– A program második részét már a településre tervezzük – folytatja a szakember. – Egyfajta bőröndkiállításként a helyszínre visszük a feltárt régészeti leletanyag egy részét, azt is megnézhetik az érdeklődők, akár kézbe is vehetik őket. 

A „bőröndkiállítás” munkanév, amivel gyakran kíván élni a közeljövőben a múzeum: máshová is tervezik majd elvinni kiállítási anyagaikat. Ha a múzeum nem tud kinyitni az energiaválság miatt, akkor ők viszik „házhoz”, a közönséghez.

.