Ahol a csokimikulás és a csokinyúl születik

A Nestlé egyetlen üreges csokoládéfigurákat is gyártó üzemében – amely Diósgyőrben található – tett látogatást szerkesztőségünk a cég meghívására kedden. A bemutatók során megismerkedhettünk a csokoládéfigura-készítés rejtelmeivel és a csomagolás technológiájával, valamint csokoládékülönlegességeket kóstolhattunk. A látogatás során kiderült, hogy már javában készülnek a gyerekek kedvencei; a csokimikulások. A diósgyőri csokoládégyár neve fogalom Miskolcon, 60 év óta működik, ipartörténeti jelentőségű, különösen annak a fényében, hogy az itt előállított termékek közül nem egy egyedülálló a világon. Éves szinten körülbelül 4000 tonna figura készül az üzemben, hogy aztán 88 százalékuk több mint 25 ország boltjainak polcain landoljon. Mintegy 400 munkavállaló készít közel 300 féle üreges karácsonyi- és húsvéti csokoládéfigurát.

A szocialista nehézipar egyik hazai fellegváraként Miskolc egész múltjával a kohászathoz, a nagyolvasztókhoz és a martinkemencék világához kapcsolódott - talán ez is volt az egyik oka annak, hogy 60 éve Diósgyőrben egy kisebb csokoládégyár kezdte meg a működését.
A jelenlegi gyár területén 1950-ben nagy beruházás indult: a Lenin Kohászati Művek ételgyárát, konyháját akarták itt kialakítani, de hamar kiderült, hogy a fejlesztés túlméretezett, ezért az építkezést 1953-ban leállították. A félkész és kihasználatlan épülettel viszont kezdeni kellett valamit - akkoriban Borsodban elsősorban olyan gyárra volt szükség, ahol a nehéziparban dolgozó férfiak feleségei dolgozhattak. Így született az a döntés, hogy a be sem fejezett ingatlanokat – a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium segítségével – a Szerencsi Csokoládégyár vásárolja meg.

A szükséges átalakítások után az üzemben 1962-ben indult meg a termelés, ahol kezdetben figurákat, ostyát és nugát darabárut állítottak elő. Amikor később megalakult a Magyar Édesipari Vállalat, az üreges figurák gyártásának a diósgyőri üzem lett a központja, de pár évvel később Szerencsről Diósgyőrbe helyezték át az ostyagyártást is.

„A” piros táblás

A svájci Nestlé még a rendszerváltás előtt, 1989-ben létesített kapcsolatot az üzemmel, aminek eredményeként itt kezdték gyártani az ikonikus piros táblás csokoládét.

Két évvel később a Szerencsi Édesipari Vállalat, valamint a szerencsi és diósgyőri gyár megvásárlásával alakult meg a Nestlé Hungária Kft., a világ legnagyobb élelmiszergyártó cégének magyarországi leányvállalata.

A következő évtizedekben modernizálták a gyártást, átcsoportosították a termelést, a cseh- és lengyelországi gyárakból Diósgyőrbe helyezték át az üreges figurák gyártását. A fejlesztések gyakorlatilag azóta is folyamatosak: 2011 óta 2,5 milliárd forintnyi beruházás valósult meg a ma már csak húsvéti- és karácsonyi figurákat gyártó üzemben.

Fókuszban a fenntarthatóság

A diósgyőri gyár 2020-ban közel 70, 2021-ben további 82 tonnával csökkentette a csomagolóanyagok felhasználását, aminek a fele műanyag. Valamennyi itteni csomagolóanyag újrahasznosításra kész, így amennyiben az adott országban létezik megfelelő gyűjtési, válogatási és újrafeldolgozási infrastruktúra, a csomagolások újrahasznosíthatóak. Az egyik nagyobb sajátgyártású márka esetében a műanyag csomagolásokat teljesen kiváltotta a papír, amely Magyarországon is szelektíven gyűjthető, és széles körben újrahasznosítható.
Hasonló jelentőségűek a cégcsoport energiahatékonysági projektjei: a vállalat 2017 óta mindhárom magyarországi gyárában megújuló energiaforrásokból származó áramot használ, a hulladékot pedig anyagában történő újrahasznosítással vagy hőenergiatermeléssel ártalmatlanítja.