Példaképül választották, mert irányt mutathat

Példakép díjat kapott nemrégiben a megyei önkormányzattól Kecsmár Gergő. Ebből az alkalomból beszélgettünk vele.

Megyénk egyik legrangosabbnak számító 30 év alatti fiataloknak szóló elismerését, a Példakép díjat vehette át nemrégiben. Mit jelent önnek ez az elismerés?
Prof. Dr. Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektorának felterjesztésére vehettem át a díjat. A tanulmányaimhoz köthető versenyeredmények mellett az eddigi társadalmi-közéleti szerepvállalásaim kaptak kulcsszerepet a díjátadást megelőző laudációban. A díj számomra szimbolikus jelentéssel bír, amit igyekszem még több tartalommal megtölteni a jövőben. A mai dekadens nyugati civilizációs trendekkel szemben nagy szükség van igazi példaképekre, akik a teljesítményen túl szellemi-erkölcsi területen is iránytűi tudnak lenni korunk társadalmának. Ilyen személyek voltak például a názáreti Jézus Krisztus tanítványai: Pál, Péter és a többi jeruzsálemi apostol vagy megyénkben a monoki születésű Kossuth Lajos, aki a 19. századi magyar politika egyik vezéralakja volt.

Korábban írt önről lapunk, a cikkből kiderült, hogy részt vesz a Miskolci Egyetem kutatásában, amelynek lényege: hogyan lehet üzemanyagot gyártani műanyagból. Hol tartanak most a kutatások?
A Miskolci Egyetemen jelenleg is zajló műanyaghulladékok hőbontás útján történő újrahasznosítása Dr. Dobó Zsolt, az Energia-és Minőségügyi Intézet tudományos főmunkatársának a nevéhez köthető. Én 2019-től, a kutatás kezdeti szakaszában kezdtem el laboratóriumi körülmények között vizsgálni különböző, úgynevezett tömegműanyagok (LDPE,HDPE, PP, PS) pirolitikus hasznosíthatóságát, ezek az anyagok globális, EU-s és hazai szinten is a háztartási hulladékok jelentősebb hányadát teszik ki. Az akkori kutatásom egyik fontos elemeként sor került az említett hulladékok keverékéből hőbontás útján kinyert úgynevezett pirolízis olajok összetételi vizsgálatára, ami hozzájárult a piaci forgalomban jelenleg is kapható 95-ös és 100-as oktánszámú motorbenzinekkel való összehasonlításhoz az EU-s és hazai üzemanyagokra vonatkozó minőségi kritériumok szerint. Az elmúlt 1,5-2 évben a kutatás főbb irányvonala a pirolízis olajtermék minőségi javulását, illetve egy folyamatos üzemmódú pirolizáló kisüzem megtervezését és kivitelezését célozta, ami nemcsak minőségi, hanem mennyiségi ugrást is jelentett a „műanyagbenzinek” gyártásában. A mostani tudományos kutatásokhoz már csak csendestársként kapcsolódom, jelenleg egy nagy elméleti-és gyakorlati energiasűrűséggel rendelkező újratölthető fém-levegő akkumulátor tervezésével és kivitelezésével foglalkozom, ami forradalmasíthatja az eddigi úgynevezett időszakosan rendelkezésre álló energiahordozók (szél-, víz-, napenergia) tárolásáról alkotott képünket.

Várható-e, hogy a gyakorlatban is felhasználható lesz a kutatások eredménye?
A műanyaghulladékok, mint másodlagos nyersanyagok újrahasznosítása iránti igény az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt, és ez várhatóan a jövőben sem lesz másképp. Az Európai Uniós és hazai környezet-és klímavédelemmel kapcsolatos direktívák az úgynevezett körkörös gazdaság (circular economy) széleskörű elterjedését mozdítják elő, amivel kéz a kézben jár egy általános elv: „ami valakinek szemét, másnak kincs” érvényesülése. A pirolízis egy több száz éve ismert eljárás, ami oxigénszegény vagy oxigénmentes zárt rendszerben történő hőbontást jelent. A tömegműanyagok mellett korábban más műanyagokat is vizsgált a kutatás. Kijelenthető, hogy az egyes műanyagok hőbontásából származó pirolízis gázok fűtőértéke messze meghaladja a lakossági földgáz fűtőértékét, amit elégetve a pirolizáló rendszer önfenntartó jellegét tudjuk biztosítani energetikai szempontból. Így a műanyaghulladék hőbontása nemcsak műszaki, hanem gazdasági előnyökkel is bírhat.

És a jelenlegi kutatása?
Összeállítottam az első újratölthető cink-levegő akkumulátor prototípusom, melynek kisütési tulajdonságait vizsgálom másodéves, végzős anyagmérnök hallgatóként a Miskolci Egyetemen.

A kutatás ma különösen izgalmas, hiszen fontos szempont a környezet védelme, az alternatív energiafelhasználási lehetőségek kutatása. Történhet-e áttörés ezen a területen a világban?
A közlekedési szektor teljeskörű elektrifikációja jelenlegi ismereteink szerint több nehézséget is állít elénk mind műszaki mind gazdasági oldalról, amit tovább nehezít az úgynevezett zéró karbon-emissziós elv figyelembevétele is. Az elektromobilizáció összetettsége kapcsán kérdéses, hogy mi tartozik bele a környezet-és klímabarát címkével fémjelzett eljárások-technológiák közé: a minimális károsanyag-kibocsátással rendelkező gépjárművek hajtástechnikája vagy kiterjeszthetjük mindezt a gépjárművek teljes gyártástechnológiájára? Utóbbi esetén rendszerszintű megoldásokra van szükség, ami több fejlesztési koncepció együttes eredményeként tud megvalósulni. Azt látjuk ezért nemzetközi szinten, hogy például a közlekedési- és energetikai szektort érintő kutatások sem vehetőek egy kalap alá. Az elmúlt években egyre inkább előtérbe kerülő karbonsemleges hidrogéngazdálkodás mellett az energiatárolás jelenlegi problémáira alternatív megoldásul szolgáló ipari innovációk és az úgynevezett smart grid rendszerekkel (olyan elektromos hálózat, mely az információs és kommunikációs technológiák segítségével gyűjt információkat a szolgáltatók és a fogyasztók szokásairól, majd ezeket felhasználva automatikusan képes növelni a hálózat hatékonyságát, gazdaságosságát – a szerk.) kapcsolatos kutatások felértékelődése várható.

Elárul néhányat a jövőbeni tervei közül?
Tavaly óta abban a szerencsés helyzetben lehettem, hogy a Mathias Corvinus Collegium környezetvédelmi előadójaként több tudománynépszerűsítő, interaktív előadást tarthattam környezet- és klímavédelmi témában középiskolás fiataloknak, ami rádöbbentett, hogy emberekkel szeretnék foglalkozni a jövőben. Keresztény fiatalként fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy a hit és a tudomány összeegyeztethető egymással, és a bibliai alapon álló kereszténységé a jövő, ami a Korinthusiakhoz írt levél 2:4 alapján nem emberi bölcsesség hitető beszédein alapul, hanem szellemnek és erőnek megmutatásában. Szeretnék több környezet-és klímavédelemmel kapcsolatos interaktív előadást is tartani megyénk különböző pontjain bemutatkozó jelleggel.