A pestisdoktorral és kóbor lovagokkal is találkozni lehet Boldogkő várában

Júliusban és augusztusban a hétvégék mellett már pénteken is garantált programokkal várja vendégeit Boldogkő vára. A három naposra bővített programkínálat minden korosztálynak bőséges látnivalót kínál. Jó hír, hogy befejeződött a vár felújítása, így méltó történelmi környezettel és természetesen a megszokott, csodálatos panorámával várják a közönséget.

Eredeti formájában

Boldogkő várában idén vált látogathatóvá az eredeti formában helyreállított palotaszárny. Az emeleten 20 méter hosszúságú, reprezentatív lovagterem és egy hálóterem várja a vendégeket. A palota 1300-as éveket idéző berendezési tárgyainak rekonstrukciója - az építtető Drugeth-család származására és kapcsolati hálójára utalva - korabeli itáliai mintákon alapul. A gyönyörű, korhű enteriőrök magukkal ragadóan repítik vissza a látogatót a vár fénykorába, amikor országos főméltóságok rezidenciájaként szolgált.  

De hogyan is került a dél-itáliai származású család kezére Boldogkő vára? - kérdeztük Sikter Péter várkapitányt. Megtudtuk tőle, hogy miután I. Károly (Róbert) magyar király a rozgonyi csatában legyőzte Csák Máté seregeit, a vár királyi kézre került, majd az uralkodó hű támogatójának, Drugeth Fülöpnek adományozta. A nápolyi eredetű Drugethek az Anjoukkal jöttek Magyarországra. Fülöp később vizsolyi ispán, szepesi főispán, majd az ország nádora lett. Méltóságait és birtokait unokaöccse, Vilmos örökölte, aki számára a király visegrádi fellegvárba költözése adhatta a mintaképet Boldogkő várának főúri rezidenciaként történő kiépítéséhez - tájékoztatott a szakember.  

Udvarhölgyek fogadják a vendégeket 

A nyári hónapokban nemcsak hétvégén, hanem már pénteken is csatlakozhatunk a palotaszárnyban - napi öt alkalommal zajló- vártúrák egyikébe, ahol udvarhölgyek vezetik körbe a vendégeket. A túra során elmesélik a Hét tündér legendáját, a vár építésének történetét, a jelesebb eseményeket. A kor jellegzetes étkezési szokásairól, a lakomák rendjéről is hallhatunk. Érdemes megkeresni az „égetett bor főző bödön”-t, vagy a „borsoló” fűszeres ládikáját, amelyekhez régi történetekkel szolgálnak. Aki egyedül mélyedne el a középkor világában, annak „mesélő tárgyak” tárják fel a múltat. 

A „hosszú” hétvégi programsorozatban naponta háromszor lovagi bemutatók is várják a közönséget. A Kóborlovagok utánozhatatlan eleganciával vívnak egy- és kétkezes lovagi kardokkal, valamint félelmetes sújtófegyverekkel: a hírhedt láncos buzogánnyal és a csatabárddal. A tréfákkal tűzdelt, csattanós történet végén a jelentkező bátor ifjak közül apródot is avatnak; az előadások számából következően immár sok ezer ifjú nőtt fel zsebében a „Kóbor lovagok apródja” címmel. A lovagi bemutatókat követően a szerencsések találkozhatnak a pestisdoktorral, aki az 1347-ben kezdődött, nagy európai pestisjárványt idézve, csőrös maszkban, tömjénfüsttel és persze jófajta gönci barackpálinkával fertőtlenítve óvja a várnép és a vendégek egészségét. 

Boldogkő évszázadai 

A programokon való részvételt követően még nincs vége a látnivalóknak: a palota alsó szintjén középkori fegyver- és páncélkiállítást találunk, ahol a haditechnikai fejlődés útját kísérhetjük végig az Anjou-kori vérteken át a Mátyás korát idéző, teljes mozgékonyságot biztosító, egész alakos, gótikus páncélzatig.

A napokban helyezik el ugyanitt a Boldogkő várában végzett régészeti feltárások során talált leleteket, amelyek a „Boldogkő évszázadai” című kiállítás anyagát képezik.

A fejlesztés során megújult a vár 26 méter mély ciszternája, a kaputorony és a felvonóhíd is. A vár ingyenesen használható parkolója mellett pedig minden igényt kielégítő turisztikai fogadóépület, benne vizesblokkok, fagylaltozó, valamint egy panoráma terasszal ellátott kávézó és bár található.