Még egy gondtalan óvodás esztendő

Ha a gyermek augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét, tankötelessé válik. Indokolt esetben a szülő kérelmére, az Oktatási Hivatal támogató döntése alapján a gyermek további egy nevelési évig óvodában maradhat. A kérelmet és a csatolt dokumentumokat elektronikus úton, ügyfélkapus azonosítással és postai úton is be lehet nyújtani. Az iskolai alkalmasság vizsgálatát az óvoda akkor kéri, ha a saját szempontsora alapján nem tud döntést hozni a gyermek fejlettségi szintjéről. Az Oktatási Hivatal az eljárás során azt vizsgálja, hogy a gyermek értelmi, lelki, szociális és testi fejlettségének állapota eléri-e az iskolába lépéshez szükséges szintet.
 

Játékos évek 
 

Az iskolai évek első hónapjai meghatározóak, a későbbiekben a gyermek egész életére kihatnak. Ha nem megfelelő időben történik a beiskolázás, vagy ha a fejletlen képességek, pszichés problémák korrekciója nem valósul meg, annak hosszú távú negatív következményei lehetnek. Évtizedekkel ezelőtt az óvodában maradás javaslata szégyennek számított, a gyermek jelentős elmaradásának jelzéseként értelmezték a szülők. Ma már épp az ellenkezőjét tapasztalhatjuk: a szülők maguk szeretnék, ha gyermekük még egy évet óvodában tölthetne. A 2020 eleje óta ismert pandémia és a hónapokig tartó digitális oktatás miatt még inkább megnőtt azok száma, akik erre való hivatkozással kérik gyermekük halasztását. Hiszen az óvodai időből jelentős hónapok maradtak ki, és szeretnék számukra a gondtalan éveket meghosszabbítani. Azonban szülői és szakmai szemmel nézve a szempontok nem mindig egyeznek. 

Júniusban tölti be a hatodik évét Nikolett kislánya, aki most nagycsoportos óvodás. A kislány eszes, talpraesett, ismeri a számokat és betűket, szépen rajzol, de csak néhány percig tud egy helyben ülni, folyamatosan mozog. A feladatok iránti figyelme, érdeklődése hamar lankad – mondta Nikolett, az édesanya. Főleg ez indokolja, hogy erősen gondolkozik azon, hogy beadja a halasztási kérelmet. Ami még az óvodában maradás mellett szól, hogy kis termetű, vékony testalkatú a gyermeke, ezért úgy érzi, kevésbé terhelhető. Mielőtt döntést hoz, még konzultál a szakemberekkel – tudatta az édesanya. 

Amikor egy szülő segítséget kér, akkor szüksége van a szakember pontos véleményére. Nem csak arra, amit az óvónő lát 2-3 éven keresztül. A fejlesztőpedagógus a készséget, képességeket nézi, hogy mennyire fejlett a gyermek mentálisan, el tudja-e sajátítani az iskolai feladatokat – mondta Tóth Andrea óvodapszichológus, fejlesztőpedagógus. Hozzátette: a pszichológus azt is nézi, hogy milyen a gyermek érzelemvilága, érdeklődik-e az iskola iránt. Illetve, hogy mennyire tud koncentrálni és bevonható-e a feladatokba. Az óvodában nincs kötelező foglalkozás, viszont vannak kudarcélmények, ezért azt is nézi a szakember, hogy mennyire tudja a gyermek tűrni ezeket. Képes-e megfelelni a teljesítménykényszernek, vagyis ne legyen dühkitörése, elkeseredése a kudarctól, tudja azt, hogy mindent ki lehet javítani.
 

Másképpen szocializálódtak 
 

A pandémia miatt ezek a gyerekek hónapokig el voltak szigetelődve a társaiktól, csak a családtagjaikkal, testvérrel, szülővel találkoztak. Kevésbé tudták az érzelmeiket az óvodai szocializáció terén kiélni – hangsúlyozta az óvodapszichológus. Az életkori sajátosságaikat egymással kell megélniük, együtt alkotni és odafigyelni a másikra. Ezt szem előtt tartva, ha mentálisan kész arra a gyermek, hogy első osztályba menjen, akkor azért javasolják ezt, mert az óvodában már unatkozni fog. Ha marad, akkor is valószínűleg új közeget kell megszoknia. Új óvó nénit, óvodatársakat kap, mindössze egy évre, mert utána az iskolában megint új osztálytársak, tanító néni és környezet veszi majd körül. Dupla krízist fog átélni a gyermek, ha nem ugyanaz az óvó néni viszi tovább – fogalmazott a szakember. Ha pedig az óvó néni marad, akkor jönnek a kicsik, akik több figyelmet igényelnek, így kevesebb idő jut a nagyokra. Ez is kudarc lehet a gyermek számára, mert mellőzve érzi magát.
 

Családi körülmények 
 

Ha van nagy vagy kis testvér, akkor a gyermek megszokta, hogy nem csak rá koncentrálódik az összes figyelem. Amikor a gyermekről dönt egy pszichológus, akkor több alkalommal is megfigyeli, különböző szituációkban. Nézi azt, hogy kétszemélyes helyzetben hogyan kommunikál, milyenek az érzelmei, mikor, miért rosszabbak vagy jobbak a napjai, hogy lehet őt teljesítményre sarkallni. Ezek mind befolyásolják azt, hogy mely esetben jobb, ha marad az óvodában, vagy inkább az jobb neki, ha iskolába megy – mondta Tóth Andrea. Ha a figyelmével vannak problémái, vagy a kudarcokra súlyos reakciója van, akkor azt szokták javasolni, hogy próbáljanak meg még egy évet az óvodában. Ha csak enyhe reakciói vannak, mint például egy kis szomorúság, sírás, azzal jó úton halad afelé, hogy tudja kezelni a kríziseit. Az érzelmi képességek fejleszthetők. Pszichológiai szempontból akkor javasolják az óvodában maradást, ha a gyermek érzelmei hullámzóak, vagy nem tud gördülékenyen szocializálódni. Egy év alatt eldől, hogy a gyermek eltérő képességű, vagy csak kicsit lemaradt az érzelmi és pszichés fejlődésben.
 

(A borítóképen: Az iskola is képes nyújtani vidám gyermekéveket a kicsiknek)