Kemény dió

Ha túlzottnak is nevezhető az aggodalom, hogy hogyan alakul a karácsonyi bejgli tölteléke – magyar ember legutoljára nagyon helyesen a kedvenc étkein spórol –, az ötezer forintos dióbél ára korlátozhatja némileg a közkedvelt ünnepi finomság fogyasztását. A mezőgazdaságot illetően valamennyire szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen a dióburok-fúrólégy még nem érte el teljesen régiónkat. Ám – ilyen a mi szerencsénk – az általános piaci körülmények következtében sajnos ez nem jelenik meg alacsonyabb fogyasztói árak formájában. Lehet persze kevesebbet tenni a sütibe, vagy rágyúrni a mákos verzióra, de ez azt nem vigasztalja, aki a bőségesen megtöltött diósat szereti. 

Mit tegyünk? Mi lehet a haszna, tanulsága a kialakult helyzetnek?

Például az, hogy héjas diót vásárolunk, és a család meghitt perceket tölt majd a diótöréssel, felidézve vidám történeteket, újakat átélve – ha valaki az ujjára üt a kalapáccsal –, erősítve az összetartozást, egyfajta meghittséggel közelítve az ünnephez.