Kilátó az Avason, állt huszonkét évet

Az avasi kilátótornyok történetéhez ad újabb adalékot az az 1934-ben vezetett építési napló, amely nemrégiben került elő a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban. Az intézmény munkatársa, Hatvaniné Nánási Zsuzsanna által közzétett kutatás eredményeiből szinte napról napra nyomon követhetők az építkezés mozzanatai. Az iratok szerint a kilátó 1934 nyarán mindössze egyetlen hónap alatt épült fel.

Az Avas tetején ma látható, Hofer Miklós tervei alapján készült és 1963-ban átadott kilátó elődjének megépítése dr. Rácz György vagyonos miskolci gyógyszerész nevéhez fűződik, aki 1922-ben bekövetkezett halálakor minden vagyonát jótékony célokra ajánlotta fel. Végrendelete egyik pontjában pedig meghagyta, hogy az Avas-tetőn a nevét viselő kilátó épüljön az erre elkülönített pénzéből.

Szépítészeti célok

A meglévő fedezet ellenére a megvalósítás több mint egy évtizedig váratott magára. Egészen 1934 nyaráig, amikor több fórumon is foglalkoztak a kilátó építésének ügyével. Végül július 26-án a törvényhatósági bizottság kisközgyűlésén elfogadták Hodobay Sándor polgármester előterjesztését az Avas-tetőn építendő torony megépítéséről – idézi fel Hatvaniné Nánási Zsuzsanna. A toronynak elsősorban „szépítészeti célokat” kellett szolgálnia, de alkalmasnak kellett lennie arra is, hogy ott egy tűzoltó-őrszemélyzet is őrszolgálatot teljesíthessen. A kilátó megépítéséről, amelynek fedezetéül a Rácz-alap jövedelméből erre a célra tartalékolt 14 ezer pengő és az Önkéntes Tűzoltó és Mentő Egyesület által gyűjtött 3200 pengő szolgált, a közgyűlés július 28-án hozta meg a határozatot. Elkészülésének határidejeként az augusztus 5-i dátumot határozták meg az akkor szerveződő első Miskolci Hét kulturális rendezvénysorozatra való tekintettel.

Az idő rövidsége miatt még azon a napon kihirdették a versenytárgyalás eredményét. A győztesek mind miskolci iparosok lettek. Balla Mihály és Zomborszky Lajos ácsmesterek 1944 pengő 25 fillérért vállalták az ács-, bádogos-, tetőfedő, asztalos-, lakatos-, mázoló- és üvegesmunkákat. Kiss László építőmester 4844 pengő 45 fillérért vállalta a föld-, a kőműves-, valamint a gömbvas szállítási és szerelési munkáit. Wertheimer Dezső villanyszerelő-mester pedig a kilátó villamos világítási és villámhárító munkáit 671 pengő 64 fillérért végezte el.

Az első bejegyzés

Az Avas-tetőn szinte azonnal megkezdődött munka részleteibe avat be a most fellelt „Építési napló az Avasi toronyhoz” címmel ellátott, 50 számozott oldalból álló kis füzet. Az első bejegyzés 1934. június 30-ával, egy szombati nappal kezdődik: ekkor adta át a területet a mestereknek Demes Béla városi műszaki főtanácsos. A következő napok és hetek bejegyzéseiből napra pontosan tudhatjuk, hogy „erőltetett munkamenettel” milyen munkafázisokat végeztek el. Az utolsó bejegyzés augusztus 4-i dátummal került be a naplóba, amikor a villanyszerelés befejezésével zárult a kilátóépítés. A Miskolci Hétre érkező turisták és a város lakói augusztus 6-án így láthatták a székely stílusban megépült impozáns, 25 méter magas kilátótornyot, amelynek egész külsejét zöld karbolineumba áztatott fazsindely fedte. Körüljáró tornác nyílt 12 méter magasságban íves faszerkezettel és íves nyílásokkal, az ablakok színes katedrálüvegből készültek el. A toronysisak keleti és északi oldalára kivilágítható M betűket, a város monogramját tervezték, ez végül a képek tanúsága szerint nem valósult meg.

Tejivóval nyitott

A Miskolc egykori főmérnöke, Szeghalmy Bálint tervei alapján készült kilátóról sok képeslap és fotó őrződött meg az utókornak, a belső kialakításáról viszont eddig keveset tudtunk. Az iratanyagban megtalált vázrajz egyedüliként mutatja be az akkori állapotát – avat be a kutató. Tőle tudjuk, hogy a torony alsó részét már 1934. július 25-én kiadták Gottlieb Dezső tejcsarnok-tulajdonosnak, aki egy kis fióküzletet nyitott benne féléves szerződéssel. A bérlő megjegyezte azonban, hogy a belső tér nem alkalmas nagyobb üzlet kialakítására. Véleménye szerint csak a Miskolci Héten várható nagyobb forgalma, az év többi szakaszában legfeljebb 2-3 nevelőnő és pár gyermek fordulna meg az üzletben.

A tejivó után 1937-től 1947- 48-ig Kendelényi Béla bérelte a helyiséget, aki büfé-vendéglőt üzemeltetett. A kifli alakú helyiségben 6-7 asztal szolgált vendéglátásra, és áprilistól szilveszterig volt nyitva.

A Szeghalmy-kilátó 22 évig állt az Avas-tetőn. Egy szovjet tank lőtte ki 1956 decemberében. A pusztítás után nem maradt más belőle, mint az egykori vasbeton csigalépcső váza.

(A borítóképen: A kilátó belső tervei is most kerültek elő)