Csak a véghajrában dőlt el a verseny

A hét végén kiderült, hogy Joe Biden nyerte a választási küzdelmet az USA elnöki posztjáért. Az amerikai elnökválasztás után a választási rendszer sajátosságairól, a jelöltek programjáról, az eredményről kérdeztük Magyarics Tamást, az ELTE Amerikanisztika Tanszékének vezetőjét.

„Ha valamelyik jelölt nem fogadja el az eredményt, akkor újraszámlálást kérhet az adott államban, vagy annak kivizsgálását, hogy történt-e valamilyen visszaélés a szavazatok összegyűjtésénél és összeszámolásánál. Végső esetben a szövetségi legfelsőbb bíróság dönt a vitás kérdésekben. Több államban is újraszámlálást szeretnének a republikánusok, különböző visszaélésekre hivatkozva. Nagy kérdés, hogy ha ezek egyáltalán eredményt hoznak, olyan mértékben megváltoztatják-e a végkimenetelt, hogy megfordul esetleg a két jelölt közötti meglehetősen szoros verseny. Vannak olyan államok, ahol egy százalékon belüli a különbség. Per ezer, pár tízezer szavazatról van szó. Előfordulhat, hogy lesz eredménye a számlálásnak, de hogy az összes államban megforduljanak az eredmények, az valószínűtlennek tűnik, de nehéz jósolni. Egyetlenegy eset volt az Egyesült Államok történetében, egy szenátorválasztásnál Minnesotában, amikor megfordult az állás, de ott csak pár száz szavazatról volt szó” – magyarázta

a szakértő.

Így választott Amerika

Az elnököt nem közvetlenül választják az Egyesült Államokban, hanem államonként szavaznak az elnökjelöltekre. Minden államnak annyi elektora van, ahány képviselőt küld a szövetségi kongresszusba. Így Kalifornia mint a legnépesebb állam van az egyik végén ennek a spektrumnak, ahol 53 képviselő van a szövetségi képviselőházban és két szenátora, tehát összesen 55 elektora van; a másik végén olyan államok vannak, ahol nagyon kevés a népesség – Montana, Wyoming, Észak- és Dél-Dakota –, amelyeknél mindössze egyetlen képviselő van a szövetségi képviselőházban, de nekik is két szenátoruk van, mert a szenátorok száma az állam nagyságától függ.

„Az elektorok azok, akik az elnököt megválasztják, és az elektorok elosztása úgy történik 48 államban az ötvenből, hogy amelyik jelölt akár csak eggyel több szavazatot kap, mint az utána következő, az megkapja annak az államnak az összes elektori szavazatát – magyarázta Magyarics Tamás. – A győztes mindent visz elve alapján működik az egész. Az elektorok, amikor az államokból összegyűlnek, december 14-ig kell állást foglalniuk, hogy kit támogatnak. Az igazság az, hogy ezek úgynevezett kötött elektorok, ami azt jelenti, hogy nem szavazhatnak másra, mint arra, aki az adott államban nyert. Összesen 435 szövetségi képviselő van, 100 szenátor, a főváros annyi elektori helyet kapott, mint a legkisebb állam, tehát hármat. Így összesen 538 elektori hely van, ennek az abszolút többségét kell megkapnia, aki győzni akar, 270 ez a bűvös szám, tehát aki ennyi elektori szavazatot szerez, az az USA elnöke.”

Pró és kontra

Magyarics Tamás szerint a két jelölt között a fő különbség a belpolitikában, hogy Trump egy hagyományosabb republikánus politikát folytatott, adócsökkentések, dereguláció, a vállalati adók csökkentése, az úgynevezett bőrszínmentes társadalom, tehát, hogy ne legyenek pozitív diszkriminációk különböző kisebbségi vagy annak vélt csoportok számára. Nagyon erősen támaszkodott a fehér férfilakosságra, körülbelül a kétharmada a fehér férfiaknak republikánus szavazó, az úgynevezett keresztény evangelistákra, ezenkívül a dél és közép-nyugat, illetve a Sziklás-hegység államaira.

„A demokrata oldalon Biden, illetve a párt egy európai értelemben vett szociáldemokrata párt, skandináv típusú jóléti társadalmat szeretnének megvalósítani, különösen a párt baloldalán, ami azt jelenti, hogy magasabb személyi és vállalati adók, tehát a pénzügyi transzferek, azok jelentősebbek lehetnek, ingyenes felsőoktatást szeretnének az állami egyetemeken, 15 dolláros minimális órabért az egészségügyben, egy állami opciót szeretnének a magánbiztosítások mellett bevezetni, és tovább akarnák folytatni, hogy a faji kisebbségi csoportok még több előnyt kapjanak, kvótákat állapítanának meg akár gazdasági társaságokban, egyetemeken és így tovább. Tehát egyértelműen az afroamerikaiak, a latinok érdekeit képviselik sokkal markánsabban, mint a republikánusok.”

Külpolitikailag Trump folytatná, amit eddig, tehát az úgynevezett tranzakcionális külpolitikát, minden egyes relációban előre törekedne. Nem nagyon kedveli a multilaterális intézményeket, a szabadkereskedelmi szövetségeket, amelyekből ki is lépett. Kilépett a klímaegyezményből is. Az amerikai érdekeknek egy, mondhatjuk, kendőzetlenebb képviselete jellemző rá, mint a demokraták esetében. Ők multilaterális elvek mentén képzelik el Amerikát. Ők is amerikai érdekeket képviselnek, a klímaegyezménybe visszalépnének. Az Európai Unióban inkább a föderális eszmét támogatnák és nem a nemzetállamit, Kínával, Oroszországgal hasonlóan keményen lépnének fel, mint Trump, esetleg még az emberi jogokat szigorúbban számon kérnék. A nagyhatalmakkal való kapcsolat megítélésében nincs nagy különbség, a Trump-adminisztráció az egyes államok belügyeibe nem nagyon kívánt beleszólni.

Mit jelent Magyarországnak?

A magyar–amerikai kapcsolatok Trump alatt politikailag, gazdaságilag, katonailag abszolút kiegyensúlyozottak voltak. A Biden-adminisztrációnál ugyanaz jönne, mint Obamánál. Magyarországon olyan ügyeket kérnének számon, kioktatás jelleggel, mint az általuk vélelmezett demokráciadeficit, az NGO-k támogatásának hiánya, a CEU kérdése, a bíróság függetlensége – és így tovább. Politikailag nem várható olyan szívélyes és egyszerű viszony, mint a Trump-adminisztráció alatt.

(A borítóképen: Magyarics Tamás)

Kapcsolódó cikk:

A tőke észszerű működésre törekszik