A nap, amikor van mit ünnepelni

„Bár a múltban megpróbálták augusztus 20-ának szent ünnepét elvenni tőlünk, sikerült azt visszahelyezni méltó helyére. Büszkén jelenthetjük ki, Magyarországnak, a magyarságnak van mit ünnepelni ezen a napon…” Bánné dr. Gál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés elnöke ilyen gondolatokkal nyitotta meg a megyeháza dísztermében a Szent István napja alkalmából összehívott ünnepi megyei közgyűlést.

Ország a fejlődés útján

Így folytatta: „Végignézve nemzeti történelmünk évszázadait, büszkén jelenthetjük ki, hogy van mit ünnepelnünk. Államalapító királyunk nemcsak magyar, hanem európai léptékkel is kiemelkedő történelmi személyiség. Sorsfordító időben került hatalomra. Világos volt előtte, hogy a régi módon, pogányként nem lehet tovább élni, mert csak idő kérdése, hogy mikor morzsolódik fel a magyarság az állandó hadakozásban. Máig hatóan meghatározta sorsunk, amikor úgy döntött, feudális államot alapít a Kárpát-medencében a magyar törzsekből és megalapítja a nyugati rítusú egyházat…”

Az elnökasszony arról is beszélt, hogy a jelen magyarsága is megtapasztalhatta, hogy mennyi időbe telt, amíg a kádári gulyáskommunizmusból sikerült újra a polgári fejlődés útjára állítani az országot.

Megalkották az alapokat

Az ünnepi beszédet Csöbör Katalin tartotta. Az ország­gyűlési képviselő hangsúlyozta, hogy István a magyar államot kemény harcban hozta létre. Egy olyan környezetben, ahol a nyugati keresztény világ mellett a keleti végeken olyan népek sorakoztak, amelyek sorsa már ekkor megpecsételődött, és sorra eltűntek a történelem országútján. „Ez a sors várt volna a magyarságra is, ha a vezetői a kellő pillanatokban gyengének bizonyultak volna – hangsúlyozta. – Az alapokat Géza fejeledelem és fia, a későbbi Szent István teremtette meg. Mindketten megértették az idő szavát. Ezeken az alapokon indulhatott el a magyar állam, a magyarság fejlődése…”

A képviselő asszony felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország és Európa keresztény alapokon nyugszik, de a mai Európai Unió megalkotói kihagyták az alapokmányokból a keresztény gyökerekre való hivatkozást.

„Az Európai Uniót pedig nem a keresztény alapvetés vagy a szuverén tagjainak vezetői irányítják, hanem multinacionális cégek, akiknek az érdeke a globalizálódás és a kereszténység elfelejtetése.”

A Rákóczi-lánc…

Az augusztus 20-a, Szent István napja alkalmából megtartott ünnepi megyei közgyűlésen kitüntetéseket, díjakat is átadtak. A megye legrangosabb kitüntető címét, a Rákóczi-láncot, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés döntése alapján a megye érdekében végzett sok évtizedes munkássága jutalmazásaként dr. Hortai Rita sajóládi gyermekorvosnak adta át Bánné Gál Boglárka, a megyei közgyűlés elnöke és Szabó Gergely alelnök.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat díjai

Rákóczi-lánc kitüntetés:

Dr. Hortai Rita

Lévay József-díj:

Tóthné Pekár Ágnes

A Megye Civil Közösségeiért díj:

Újkazinci Baráti Kör

Példakép díj:

Hojnyák Dávid

Kossuth Zsuzsanna-díj:

Kovácsné Török Andrea

„VI. Kincseink – Borsod-Abaúj- Zemplén Megye Öröksége” értékdíj

Kulturális örökség kategória:

Tokaji Írótábor

Természeti környezet kategória:

Sárospataki Iskolakert

Agrár- és élelmiszer-gazdaság kategória:

Molnárkalács borsodnádasdi hagyománya

Épített környezet kategória:

Miskolci Nemzeti Színház

Egészség és életmód kategória:

Szabó György, a bükki füvesember

Kulturális örökség kategória:

Bazilika Minor – Sárospataki Bazilika

Különdíj:

CineFest – Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál

Máriássy-kúria – Sajósenye

(A borítóképen: Díjazottak és díjátadók a megyei közgyűlés ünnepi ülésén)