A magyarokat érdekli a beleszólási jog

A koronavírus gazdasági és társadalmi hatásaival kapcsolatos nemzeti konzultáció hazánk szuverenitásának megőrzéséről és a járvány elleni hatékony védekezésről szól – így foglalható össze ifj. Lomnici Zoltánnak, a Civil Összefogás Fórum vezetőségi tagjának álláspontja, akivel a véleménynyilvánítás állampolgári szabadságáról és a kérdőívek kitöltését kísérő negatív hangokról is beszéltünk.

A Civil Összefogás Fórum tagjaként ön szerint miért fontos, hogy az állampolgárok megfogalmazzák véleményüket az ország sorsát érintő kérdésekben?

A konzultáción való részvétel fontos a haza jövője szempontjából, s nyugodtan mondhatjuk, hogy nemzetközi jelentősége is van a választópolgárokkal való mostani párbeszédnek. A koronavírus Európa gazdaságaira közép- és hosszú távon is súlyos hatással van, és nemrégiben Soros György is megtette elhíresült örökjáradék-kötvényes javaslatát Európa jövőbeli gazdasági lépéseire, amely az uniós tagállamok eladósítása révén egész nemzedékek sorát érintheti majd. A kormány álláspontja szerint ezért ezzel kapcsolatban is mindenképpen fontos megismerni a magyarok többségének véleményét.

Vannak tapasztalataik a mostani konzultáció fogadtatásáról az állampolgárok oldaláról?

A koronavírusról és a gazdaság újraindításáról szóló nemzeti konzultáció a demokrácia egyik hatalmas sikereként értékelhető. A múlt héten már a másfél milliót is meghaladta a kitöltött ívek száma. Az ellenzéki lejáratókampány a visszájára sült el, ezért az elmúlt évekhez viszonyítva is azt mondhatjuk: egy kiemelkedően eredményes, hatásos, célravezető kormányzati konzultációs kampányon vagyunk túl. Tömeges pozitív visszajelzés érkezett az utóbbi hónapokban a magyar emberek részéről, amely azt mutatja, hogy a magyarokat igenis érdeklik a demokratikus beleszólási jog különböző lehetőségei, és bármikor szívesen élnek is azokkal.

A Párbeszéd szóvivője videó-összeállításban mutatta meg, hogy nem létező e-mail-címekről is kitölthető az online kérdőív. Hogyan értékeli ezt az akciót, illetve azt, hogy ennek kapcsán „kamukonzultációról” beszélnek?

A nemzeti konzultáció lebonyolításáért, technikai kivitelezéséért felelős minisztérium, illetve a kormány az állampolgári jogok gyakorlása kapcsán sohasem a rosszhiszeműség, a tisztességtelenség lehetőségének elvéből indul ki, ellentétben azokkal a pártokkal, amelyek most meg akarják ingatni a polgárok demokratikus véleménynyilvánítási jogba vetett hitét. A baloldali ellenzék már régen lejáratta magát a videó- és online eszközök képátvitelével készített – dezinformációs – politikai kampányokkal, így a választók többsége egyszerűen hiteltelennek érzi ezeket

az akciókat.

Ön szerint miről tanúskodik, hogy politikai pártok is „beszálltak” a kérdőívek gyűjtésébe?Ön szerint mi lesz ezeknek az íveknek a sorsa?

Abban az esetben, ha anonim kérdőívekkel, illetve a kérdőív címzettjeinek belegyezésével végzik a politikai pártok a gyűjtést, nem valósul meg a társadalomra veszélyes, büntetendő cselekmény. Az ívek sorsát tehát az dönti el, hogy illetéktelen módon, „eltulajdonítás” útján történik-e a gyűjtés.

Ön mint jogász szerint milyen jogi helyzetet okoz, ha illetéktelen kezekbe kerülnek a kérdőíven szereplő személyes adatok?

A kormány többször is igyekezett világossá tenni a közvélemény számára, hogy a nemzeti konzultációs íveknek az eltulajdonítása, azaz nem jogosultak általi, felhatalmazás nélküli összegyűjtése bűncselekménynek minősül, mégpedig a személyes adattal visszaélés miatt. A pártállásra, világnézeti meggyőződésre vonatkozó személyes információk az adatvédelmi jogban különleges adatnak minő­­sülnek, amelyek vonatko­zásában az ilyen bűncselekmény elkövetése – vétségként – két évig terjedő szabadságvesztés büntetést vonhat maga után.

(A borítóképen: Nagyon sokan választották a véleménynyilvánítás online formáját)