Súlyos: minden 2. európai túlsúlyos

Május harmadik szombatja az európai elhízás elleni nap.

A számok nem kedvezőek. Az Egészségügyi Világszervezet adatai alapján megközelítőleg összesen 300 millió olyan ember él a Földön, aki valamilyen súlyproblémával küzd. 2030-ra 216 milliárdra nőhet a túlsúlyosok és 1,12 milliárdra az elhízott felnőttek száma a világon. Az OECD jelentése szerint Magyarország lakosságának arányait tekintve elhízás tekintetében a negyedik helyen áll. Európában Málta vezet, de hazánk szintén a harmadik helyen van. A mutatóink egyre romlanak.

Eszünk, de nem mozgunk

Dr. Losonczi István obeziológus szakorvos az elhízás egészségügyi vonatkozásairól beszélt.

– Elhízás akkor jön létre, ha a bevitt, elhasznált energia aránya fölbomlik, és a raktározás jellemzővé válik. Elsődleges okként a mozgásszegénységet kell megjelölni, hiszen az energiafölhasználásunk döntően ettől függ. Ez jellemző az európai lakosság nagy részére. Második szempont a táplálkozás, amely elsősorban a túlzott kalóriabevitel, nagyobb szénhidrát-, gluténterhelés miatt következik be. Nem mindegy az sem, hogy hányszor étkezünk egy napon, milyen sorrendben és milyen tápanyagokat eszünk együtt, keverünk össze. Bizonyos betegségek és gyógyszerek is elhízást okoznak, e kettőnek is vannak életmódbeli vonatkozásai – sorolta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi és Egyetemi Oktatókórház Kardiológiai Rehabilitációs Osztályának vezető főorvosa.

Az elhízás következményei sokrétűek, ezért jobb elkerülnünk őket.

– A túlsúlyosság fölgyorsítja az öregedést, vagyis az általános érelmeszesedést, amely megmutatkozik agyi, szív- és perifériás érrendszeri betegségekben, de minden szerv vérkeringése megszenvedi – folytatta a főorvos. – Fontos kiemelni, hogy a daganatos betegségek előfordulása is erősen nő elhízás esetén. A kettes típusú cukorbetegséggel való kapcsolata szintén nem kérdés. Könnyű belátni, hogy a túlsúly megterheli a mozgásszerveket, számtalan degeneratív reumatológiai megbetegedés tulajdonítható ennek.

Nem ismerünk magunkra

– Pszichés, illetve pszichiátriai kórképek kialakulásában is jelentős szerepet játszik –hangsúlyozta dr. Losonczi István – Ezekből az első három az európai nép nem balesetes halálozásának döntő többségét adja. Az egészségügyi veszély mellett meg kell említeni a társadalmi vonzatokat, például a kezelések hatalmas költségét. A legolcsóbb mindig az elsődleges megelőzés, amihez komoly oktatási-nevelési programoknak is csatlakozniuk kell – magyarázta dr. Losonczi István.

A kilókkal jött következmények

Leginkább életmódváltással lehet változtatni a túlsúlyosságon. De létezik gyógyszeres kezelés és sebészi eljárás is.

– Az elhízás gyógymódjaiban első helyen a non-farmakológiai terápia, azaz a teljes életmódváltás áll. Diéta és tréning együtt. Ez személyenként kialakított programok szerint, szakorvos irányításával történik. A gyógyszeres terápiában jelenleg Európában csak egyetlen gyógyszert törzskönyveztek. Az elhízás szövődményeiben specifikus kezelés szükséges, akár anyagcsere-, akár keringési, tumoros vagy mozgásszervi betegségről van szó. Sok olyan modern sebészi, laparoszkópos terápia is létezik, amivel úgy tudnak kiiktatni gyomor- és bélszakaszokat a felszívódásból, hogy teljesen visszafordítható a folyamat. Ma már nem divat sem a gyomorgyűrű, sem a teljesen tudománytalan zsírleszívás – foglalta össze az elhízással foglalkozó főorvos.

(A borítóképen: Dr. Losonczi István: nem mindegy, hogy milyen sorrendben és milyen tápanyagokat eszünk együtt)