Folytatódik a feltárás

Két hete újra megtelt élettel az egykori sátoraljaújhelyi vár területe, folytatódik ugyanis az az ásatási munka, mely 13 éve kezdődött el a Várhegyen.

Ringer István régész, a sátor­aljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum igazgatója, az ásatás vezetője sz Észak-Magyarországnak elmondta: ezúttal egy nagyobb léptékű, 1,6 milliárd forintos pályázat részeként kaptak lehetőséget a feltárás folytatására. Hozzátette: a pályázat célja, hogy örökségturisztikai célponttá tegyék az egykori erődítményt a feltárt területek látogathatóvá tételével, egy rendezett romkert létrehozásával. Hangsúlyozta: nem újjáépíteni akarják a várat, hanem a feltárt romokat res­taurálni, konzerválni. Mindezt több, egymásra épülő pályázattal szeretné elérni az önkormányzat, amelynek éppúgy része egy információs fogadóépület létrehozása, mint a várfeltárás vagy a várhoz vezető tanösvény létrehozása pihenőpadokkal, információs táblákkal – mondta Ringer István.

A sátoraljaújhelyi várba a turisztikai hasznosítás keretében egyebek mellett terveznek egy úgynevezett lombkoronasétányt az egyik feltárt várfal nyomvonalában, kialakítanak egy kilátópontot, a száraz árkon egy híd épül, valamint áthelyezik és felújítják a Várhegyen régóta álló, éjszaka is világító kettős keresztet.

Fegyverdarabok és pénzérmék

Mint az igazgató kiemelte, most a pályázatnak köszönhetően körülbelül kilenc hónapon át tudják kutatni a romokat, amellyel jelentős mértékű előrelépést érhetnek el. Az eltelt közel másfél évtizedben ugyanis a vár területének alig húsz százalékát tudták kiásni. Igaz – tette hozzá –, hogy volt olyan esztendő, amikor csak pár hetet tölthettek a helyszínen. Ezúttal reményeik szerint segítséget kapnak majd a beruházás kivitelezőitől is, akik az építkezésekhez kialakítanak egy nagyobb járművekkel is használható utat, aminek köszönhetően a feltárás során keletkező törmeléket el tudják szállítani, ami így nem halmozódik tovább a vár területén. Ringer István elárulta: most az északnyugati várrészben dolgoznak, ahol eddig két tornyot találtak, előkerült a külső várfal egy része, valamint különböző épületmaradványok is előbukkantak, ezek értelmezése későbbi feladat lesz. A leletanyag is nagyon gazdag – fűzte hozzá. Szép számmal találtak például fegyverdarabokat és pénzérméket. Mindez véleménye szerint annak köszönhető, hogy az épület a tizenhatodik században, az 1500-as évek közepén viszonylag gyorsan pusztulhatott el. Munkájukat fémdetektorral felszerelt önkéntesek is segítik a mintegy 150 méter hosszú és körülbelül 70 méter széles területen – mondta.

Sorsára hagyhatták

A sátoraljaújhelyi vár a tatárjárás után épült, mégpedig királyi építtetői voltak. 1390-ig királyi birtokként szolgált a pataki uradalom központjaként, utána ismert magyar nemesi családok kezébe került. Ringer István a Perényieket és a Pálócziakat említette. Mint mondta, Perényi Péter volt az utolsó tulajdonos. A szakember úgy véli, az okozhatta az újhelyi vár vesztét, hogy időközben Patakon felépült egy akkori viszonylatban modernnek számító vár, ez pedig súlytalanná tette a több ostromon átesett korábbi erődítményt, amelyre vélhetően emiatt tulajdonosának sokat is kellett volna költenie. A pusztulás körülményeire többféle elmélet is született, de még egyik sem igazolódott be minden kétséget kizáróan – tette hozzá a régész. Ezek közül lehetséges az, hogy a magára hagyott, sérült vár falai viszonylag hamar leomlottak. Emellett szó lehet arról is, hogy akár tulajdonosa – hogy más kezére ne kerüljön – vagy az ellenség felrobbantotta, használhatatlanná tette. Erre utaló jeleket már találtak, mégpedig egyben kidőlt falrészeket, amelyek akár a sarkok aláaknázása miatt omolhattak le ily módon. A múzeumigazgató elképzelhetőnek tartja, hogy később erre a kérdésre is választ találnak. Összességében Ringer István úgy véli: a várhoz kötődő fejlesztések jól illeszkednek majd a város más, szórakozást, szabadidős elfoglaltságot és örökségturisztikai élményeket kínáló törekvéseihez.

(A borítóképen: A feltárás helyszínén)