A matek megmutatja, miért fontos, hogy otthon maradjunk

Először is szögezzük le, hogy a szimuláció a következő feltételezésekkel él:

– adott egy 200 fős „város”

– a 200 főből indulásnak egy ember elkapja a vírust

– ez a vírus nem a covid-19, teljesen máshogy működik

– a vírussal fertőzött ember egy idő után biztosan meggyógyul, nincs halál a modellben

– ha egy beteg ember találkozik egy még nem fertőzöttel, akkor biztosan megfertőzi őt

– ha valaki felgyógyul, akkor 100 százalékos immunitást szerez a vírussal szemben, nem tudja elkapni azt újra és nem is fertőz tovább

– minden más, mind a négy bemutatott modellben azonos módon alakul annyi kivétellel, hogy eltérő karantén intézkedéseket hoznak egyes esetekben

A modell igen erős leegyszerűsítésekre épül, így nem mutatja pontosan a különböző megoldások hatékonyságát, viszont elég jól szemlélteti, hogy mekkora különbségek vannak a járvány lefolyásában az eltérő esetekben.

Amikor nincs karantén

Ebben az esetben mindenki szabadon mozog és azzal találkozik, akivel akar. Akivel pedig találkozik, azt meg is fertőzi.

A zöld terület az egészséges emberek számát mutatja, a barna az éppen aktuálisan betegeket, a lila pedig a gyógyultak számát. A vízszintes tengely az idő, a függőleges a darabszám. A grafikonon jól látszik, hogy elindul egy emberrel a vírus és a betegek száma az idő előrehaladtával egy szép haranggörbét ír le. A járvány csúcsán szinte mindenki egyszerre beteg. Alig van néhány egészséges ember, amikor megjelenik az első gyógyult (lila) pont, majd amilyen gyorsan megemelkedett a betegek száma, olyan gyors a gyógyulás is.

Területi karantén esetén

Ebben az esetben minden ugyanaz, mint az előzőben, annyi kivétellel, hogy a legelején sikerül lokalizálni, hogy nagyjából melyik városrészben lakik az az egy fertőzött, akivel indul a járvány és a hatóságok azt a városrészt azonnal teljesen körbezárják. Ez az elején működik is, sajnos jó sokan megfertőződnek az adott városrészben, de azon kívül senki sem fertőződik meg. A tökéletes karantént persze nem sikerül tartani, néhányan kijutnak, egészségesek és betegek egyaránt, ami után így néz ki a város:

Jól látszik, hogy amíg a karantén jól tart és csak a lezárt városrészben fertőződnek meg emberek, a teljes lakosságra nézve lassabban nő a fertőzöttek száma, mint az első esetben. Ami igazán lényeges megállapítás, hogy a barna terület csúcsa jóval lejjebb van, mint az előző modellben, amikor mindenki szabadon mozgott. Hiszen amikor a legtöbb a betegek száma (a barna terület csúcsán), már sokan meg is gyógyultak a karanténzónában megfertőződött emberek közül. Kisebb az azonos időpontban az egészségügyre jutó betegek száma.

Laza otthoni karantén

Ebben a modellben a városlakók vagy önként vagy állami parancsra kötelezően otthon maradnak, de a lakosság egynegyede nem tartja be ezt a karantén szabályt, köztük az az egy fertőzött sem, akivel indul a járvány. A karantént nem betartók mászkálnak, találkoznak az otthon maradtakkal is, és ha találkoznak, akkor ugye őket is kötelezően megfertőzik. Nem feltétlenül renitensek, olyanok is vannak köztük, akik a munkájuk miatt kényszerülnek másokkal is találkozni, például futárok, orvosok, boltosok, gyógyszerészek, stb.

Az eloszlás ebben az esetben a következőképpen néz ki:

A különbség megdöbbentő: egyrészt a betegség területe sokkal kisebb. Másrészt a lakosság közel fele megbetegedés nélkül megúszta a járványt. Az egészségügyre jutó legnagyobb terhelés is csak harmada a második modellben látottaknak és nagyságrendileg ötöde az elsőnek.

Szigorú otthoni karantén

Ebben a verzióban feltételezzük, hogy csak a lakosság 12,5 százaléka mozog szabadon. Az eloszlás a következőképpen alakul ez esetben:

Az ábra magáért beszél. A 200 fős lakosság 84 százaléka megúszta megbetegedés nélkül, és a csúcson is alig 7,5 százalék volt a betegek száma. Nem kérdés, hogy ezt a képzeletbeli város egészségügyi rendszere sokkal jobban bírná, mint bármelyik másik fenti verziót.

Talán ez elég szemléletes és meggyőző példa, hogy az a felelős döntés, hogy aki megteheti otthon marad és drasztikusan lecsökkenti a személyes találkozásai számát. Sajnos ennek van egy nagy hátránya is: a járvány lefolyása így lassabb lesz. Az élet az életben maradtakkal gyorsabban indul újra akkor, ha mindenki szabadon mozog és mindenki egyszerre betegszik meg, míg a többi megoldás lassabb, de jó eséllyel sokkal többen maradnak életben. Azonban nemcsak a halottak száma fontos, hanem az elszenvedett gazdasági kár is. E két szempont pedig sajnos éppen ellentmond egymásnak. Dehát a közgazdaságtan és a matematika érzéketlen tudomány…

(Forrás és fotók: https://alapblog.hu/ és Washington Post; A borítóképen: A kihalt Széchenyi utca Miskolc délidőben, a koronavírus járvány idején)

Kapcsolódó cikkek: