Farkas falka a megoldás?

A természetvédelem és a vadászat iránt érdeklődők a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának december 7-én, a Diósgyőri várban rendezett szakmai konferenciáján, egyebek mellett megtudhatták, hogy miért lényeges a vadállomány szabályozása erdőségeinkben és a Bükkben mely fajok játsszák ebben a kulcsszerepet.

„A Bükki Nemzeti Park törzsterülete annyiban különbözik a peremterületektől, hogy itt nem folytatunk vadgazdálkodási tevékenységet, ugyanakkor szoros együttműködésben állunk az erdészekkel és a vadászokkal. Kitűzött célunk, hogy a természetvédelmi szemlélet legyen az elsődleges,” – hangsúlyozta előadásában Kleszó András, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának, kelet-bükki tájegységéért felelős természetvédelmi őre. – „Fontos leszögezni, hogy a növényevőknek kiemelkedő szerepe van a magyarországi élőhelyek kialakításában, mindamellett, hogy az emberi tevékenység miatt, nincs esély rá, hogy teljes mértékben természetes folyamatok érvényesüljenek. Viszont minden ismeretünk azt mutatja, hogy a jelenlegi vadlétszám nagyon magas hazánkban, amit igyekszünk szabályozni.”

Szaporodik a falka

A vadállomány szabályozásában kulcsszerepet játszanak a nagyragadozók.

„Komoly tudományos munkával bizonyították északi szomszédunknál, Szlovákiában, hogy a nagyragadozók, elsősorban a farkasállomány, blokkolja a sertéspestis terjedését. Kameracsapdáink segítségével nagyragadozóink közül a bükki farkas falkáról van a legtöbb információnk, ahol idén is születtek kis farkasok. Genetikai vizsgálatok megerősítették, hogy a falka forrásállománya a Kárpátokból származik és természetes úton telepedtek meg a Bükk középső részén, amely több farkas családot nem képes eltartani. A csülkös vadakkal kapcsolatban sokszor találkozunk alábecsléssel, a nagyragadozók kapcsán pedig túlbecsléssel. Erdélyben vizsgálták a barnamedvék mozgását és kiderült, hogy két hét alatt egy kifejlett hím, akár 39 vadásztársaság területén is áthaladhat. Bár több helyen találkozhattak vele emberek, mégis csak egyetlen állatról beszélünk,” – magyarázta a szakember.

Jöttment növényevőink

A növényevők elszaporodása számos problémát okozhat egy természetes élőhelyen.

„Genetikailag gyengébb, elfiatalodott növényevő populáció jön létre azon a területen, ahol nincsenek jelen a természetes ellenségek. A klímaváltozás egyébként is megterheli a természetet, amit egy legyengült immunrendszerű erdő kevésbé képes átvészelni. A Bükkben nagy számban előfordulnak vadetetők, amelyek bár rásegítenek a növényevők szaporodásához, de téli időszakban mégis fontosak lehetnek és adott területre koncentrálják a vadakat. Megjelentek a nem őshonos fajok is, ezek táplálkozási szokásai szintén károsak lehetnek. Ilyen például a muflon, amely a nyílt terepeken taposásával és rágásával megtizedeli az aljnövényzetet. A dám szarvas ugyancsak megjelent hazánkban és egyre növekszik a száma erdeinkben. Az őshonos fajok közül pedig a nagyszámú vaddisznó túrásaival veszélyezteti a föld közelében fészkelő madarak fiókáit, elsősorban a császármadarat,” – sorolta a természetvédelmi őr.