Ünnep a névtelen szenteknek

November 1-én azokat a mennybe jutott szenteket ünnepli a katolikus egyház, akiknek nincsen külön emléknapja. Az alkalom vallási tartalmáról Szalkai Zoltán József atya, a miskolci Nagyboldogasszony minorita templom plébánosa beszélt nekünk.

Eljutottak Istenhez

– A kiemelt egyházi ünnepek közé tartozik a mindenszentek, amikor vasárnapi miserendet tartunk. Ilyenkor azokra a szent életű keresztényekre emlékezünk, akik bár névtelenül, de példát mutattak mindannyiunknak. Erőt adhat nekünk, hogy vannak emberek, akik eljutottak Istenhez és bár ez nem diadalmenet, hanem az Úr kegyelme, de nem lehetetlen dolog. November 2-án, halottak napján pedig elhunyt szeretteinket tiszteljük meg, és imádkozunk azokért, akik még a tisztítótűzben szenvednek és a megtisztulás folyamatában vannak. Ezen a napon a liturgikus szövegek hasonlítanak a temetések után elmondott gyászmisékre, de az elhangzó imádságok nem egy konkrét személyre, hanem többekre vonatkoznak – magyarázta a pap.

Példát mutatnak

A szentek római katolikus hitvilágban betöltött szerepéről kérdeztük még az atyát.

– Ismertebb szentjeink életéről az emléknapjukon hallhatunk rövid összefoglalást a szentmisén. Mindenkinek vannak kedvesebb szentjei, és amikor az ő közbenjárásukat kéri Istennél, akkor általában azért teszi, mert a karizmái közel állnak hozzá vagy a segítségére lehet. A katolikus keresztelőn a gyermekek védőszentet is kapnak. A védőszent vagy az lehet, akinek a nevét viseli a gyermek, különösen bibliai alapú névadás esetén, vagy valaki más, akit a szülők kérnek.