Halálkultusz és az örök élet

Ma már napjaink része, hogy a reformáció emléknapja mellett október 31-e éjszakáján, mindenszentek előestéjén töklámpást faragunk és halloweenpartikat tartunk. Sokan tiltakoznak ez ellen, mondván, hogy idegen, és a fogyasztói kultúra terméke a jelenség. Ennek a nézetnek az az oka, hogy hozzánk valóban csak a szörny­ruhában tartott bulik és a tökmintás csecsebecsék szivárogtak be, de valójában egy mélyebb, angolszász halálkultusz áll a háttérben, amiről dr. Tóth Arnolddal, a Herman Ottó Múzeum etnográfusával beszélgettünk.

– Az ősi kelta világban úgy tartották, hogy október végén visszatérnek a holtak szellemei, akiket illő előkészülettel kell várni. Éppen ezért rémisztő, csontvázszerű figuráknak, boszorkányoknak, túlvilági és alvilági lényeknek öltöznek be. Viszont Közép-Kelet-Európa már az Egyesült Államoktól örökölte meg a halloweent, az 1980-as években, mire lefoszlott az eredeti jelentéséről. Nálunk angoltanárok kezdtek jelmezes partikat szervezni ebben az időszakban, ami aztán a farsanghoz hasonlóan széles körben elterjedt. Angolszász hazájában egyébként máig jelmezes beöltözéssel, töklámpás faragással, a gyermekek házról házra járó édességgyűjtő körútjával és csínytevéseivel ünneplik. A magyar kultúrában leginkább a lopótök kifaragása, díszítése volt ismert, amit borkiméréshez használtak – mondta dr. Tóth Arnold.

Az örök élet fényei

A pogány gyökerekkel szemben a november 1-re eső mindenszentek és a november 2-ai halottak napja eredendően római katolikus egyházi ünnep, amit a gyertyafény is jelez.

– Mindenszentekkor azokat a szent lelkeket tiszteljük meg, akiknek nincs különálló emléknapjuk, de már életükben méltók voltak arra, hogy később a mennybe kerüljenek. Ez a szentek közösségének és egységének az ünnepe is, és jellemzően Közép- és Kelet-Európában tartják meg, a 17–18. század óta. Már a halottak napja vigíliáján, tehát november 1-jén gyertyagyújtással emlékszünk elhunyt családtagjainkra, szeretteinkre a temetőkertekben. A fény az örök életet és a lélek világosságát jelképezi, ami sokak hite szerint a halál után is fennmarad. Az elfogyó gyertya pedig a mulandóságra utal. Az Észak-Kelet Magyarország régióban találkozhatunk a sok félreértésre okot adó romák kicsit zajosabb megemlékezésével ezen a napon. Ők a sírok mellett evéssel, ivással és siratóénekek éneklésével üdvözlik a holtakat. Ebbe az az ősi hiedelem vegyül, hogy a túlvilág után is szüksége lehet még a elhunytnak ételre és italra – tette hozzá a szakember.