Kevesebben születnek, és többen is halnak meg

Az idei első félévében összesen 3230 gyermek született, és 4918 ember halt meg a megyében. Csökkent az élveszületések száma, míg az elhunytaké nőtt az előző időszakokhoz képest. A megye népessége január 1-jén 642 ezer fő volt, ami majd egy százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A természetes népességcsökkenés látható, érzékelhető probléma. Miskolc lakossága 1979-ben 181 398 volt, ezzel szemben 2019-ben 154 521 a lakosságszám a megyeszékhelyen.

A legnagyobb „zsúfoltság” 1980-ban volt: ekkor 208 103 ember élt Miskolcon. A természetes népességcsökkenés okait számos területen kereshetjük. Míg régebben természetes volt, hogy 20-25 éves korában az ember gyermeket vállaljon, addig manapság sokan várnak az első babával 36-40 éves korukig. Emellett a felgyorsult életvitel, a stresszes hétköznapok is jobban elhasználják az egészséget, így csökkent az aktív, úgynevezett „sikeres idősök” száma is, akik nem szenvednek valamilyen krónikus betegségben.

Megyénkben tavaly 7214 regisztrált élveszületést jegyeztek: 3639 lány- és valamivel kevesebb, 3575 fiúgyermek látott napvilágot a KSH adatai szerint. Ezeknek a csecsemőknek az 56,6 százaléka született házasságból, ami szintén beszédes mutató. Ha a természetes elnéptelenedés okait szeretnénk kutatni, két alapvető kérdést kell feltennünk. Mi áll a csökkenő születésszámok mögött? Miért kevés az egészséges, aktív nyugdíjas?

Nagyobb volt a biztonság

Arról, hogy mi változott az évek során, hol kell keresni a probléma gyökerét, dr. Hardonyi András szülész-nőgyógyászt kérdeztük:

„1973-ban kezdtem a praxisom a Vasgyári Kórházban. Akkoriban a hosszú távú munkalehetőség és a növekvő ütemben épülő bérlakások voltak a korai családalapítás pillérei. Sokkal hamarabb adták a fiatalok a fejüket gyermekvállalásra. Fontos megemlíteni, hogy nem volt jellemző az egygyerekes családmodell. Két-három gyermek született”.

Véleménye szerint a jócskán felgyorsult, korai nemi érés ellenére is kitolódik a szülési kedv.

„A nemi akceleráció az elmúlt száz évben annyira felgyorsult, hogy mára a 16 éves lányok nagy százaléka él rendszeres nemi életet. Mivel döntő részük iskoláskorú, szeretnének védekezni, erre pedig meg is van a lehetőségük. Ha egy ilyen idős lány elkezd fogamzásgátló tablettát szedni, és nincsenek megfelelő anyagi feltételei a családalapításhoz, akkor ez megszokott folyamattá válik, és jellemzően kitolódik a szülési kedv is. Ma már nem ritka, hogy valaki 35 éves kor felett vagy akár 40 évesen vállalja az első gyermeket” – osztotta meg velünk tapasztalatait a szakember.

Kevés az egészséges év

„Mindenképpen fontos lenne pontosítani, hogy mi alapján nevezünk valakit idősnek – véli dr. Kázár Ágnes miskolci háziorvos. – Az ember biológiai öregedése vagy az életkora határozza ezt meg? Az életmódunkkal, a genetikánkkal és a szociális környezetünkkel megalapozzuk későbbi egészségi állapotunkat, ami fontos tényező lesz a biológiai kor megállapítása során. Ma azt látjuk a mutatókban, hogy a magyar lakosság egészségi állapota elmarad az Európai Unióban mért átlagtól: fiatalabb korukban lesznek betegek az emberek.”

A doktornő elmondta, hogy az idősek körében jellemzően magas a kardiovaszkuláris, degeneratív neurológiai és a daganatos megbetegedések száma, valamint feltűnik a cukorbetegség is mint népbetegség. Emellett a demencia, a mozgáskorlátozottság és a különböző érzékszervi deficitek – látás- és halláscsökkenés – is nagy számban jelentkeznek bizonyos kor fölött.

„Ha kivesszük a képletből az egészséget, 65 éves kortól nevezhető valaki idősnek” – mondja dr. Kazár Ágnes, aki szerint fontos mutató a téma kapcsán az egészségben eltöltött évek száma, ami az országon belül is nagyon változatos eloszlást mutat. A megyénkben ez elmarad a hazai átlagtól.

„Az ismert veszélyfaktorokkal – mint az életmódbeli, gyógyszerszedési és táplálkozási szokások – rosszul állunk. Ebből adódóan, 65 éves kor fölött az esetek nagy százalékában már nem a megelőzésen, hanem a kialakult szövődmények kezelésén van a hangsúly. Persze az egészséges öregkor sem ritkaság. Az úgynevezett »sikeres idősök«, akik nyugdíjasként is aktív szerepet vállalnak a társadalomban, általában a jó genetikai adottságoknak és a visszafogott, tudatos életvitelnek köszönhetik egészségüket – véli a háziorvos.