Az erdei fülesbagoly a nyertes

„A baglyok mindig különleges szerepet töltöttek be az emberek életében. Sok hiedelem kötődik hozzájuk, a bölcsesség szimbólumának tekintik őket, pedig nem kivételesen intelligens madarak. Viszont tollszerkezetük, kifinomult érzékszerveik és éjszakai életmódjuk miatt valóban érdekesek. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indított Év madara programjának célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. E hangtalanul repülő éjszakai ragadozók közül szavazhattak a 2020-as év madarára. Az uráli bagoly és a füleskuvik mellett most az erdei fülesbagoly kapta a legtöbb voksot” – írja az egyesület a weboldalán.

Kedveli a társaságot

A lakosság ismeri és szereti az erdei fülesbaglyot, hiszen gyakran találkozik vele közvetlen környezetében is.

– A sokéves munka eredményeinek köszönhetően most már a madárvédelem, a problémafelvetés és megoldáskeresés mellett az ismeretterjesztés, a választott faj bemutatása is célja az Év madara programnak. A 2020-as év kapcsán három olyan madárfajt jelöltünk, amik nem veszélyeztetettek, ugyanakkor az életmódjukat a lakosság többféleképpen segítheti, amellyel kapcsolatban nyitott programokat szervezünk majd a jövő évben – mondja Orbán Zoltán, az MME szóvivője. – Magyarországon 418 madárfaj él, és az erdei fülesbagoly az egyik legismertebb és leggyakoribb ragadozó madár. Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában költ. Neve ellenére kerüli a nagy, zárt erdőket, kis erdőfoltokban, folyóárterekben, parkokban, öreg temetőkben telepszik meg szívesen. Valószínűleg hozzájárul népszerűségéhez az a szokása, hogy télen akár ezres csapatokba rendeződve éjszakázik települések közelében fákon, jól látható módon. Előszeretettel foglalja el költőhelyül a varjak, szarkák fészkeit. Évente egyszer költ, viszonylag korán, már márciusban teljes a fészekalja, ami átlagosan öt-hat tojásból áll. A hím csak a táplálékszerzésben segíti a tojót a költésben. A fiókák még jóval röpképességük előtt elhagyják a fészket, és a közeli fákon üldögélnek. Ekkor számos ragadozó, róka, nyest, héja, egerészölyv veszélyes rájuk.

Templomtornyok gyöngye

A modern technika előretörésével lecsökkent a gyöngybaglyok élőhelye is.

– Magyarországon évtizedek óta rendezünk különböző bagolyvédelmi akciókat, például odútelepítést. A legveszélyeztetettebb bagolyfajunk, ami valóban védelemre szorul, a gyöngybagoly, hiszen kevesebb mint ezer pár költ nálunk, elsősorban templomtornyokban. Ott a legfontosabb a kihelyezhető költőládáknak az ügye. A ’60-as, ’70-es évektől kezdve elektromos harangozásra álltak át a plébániákon. Lezárták a toronysüvegeket, hogy megóvják a harangok szerkezetét, és hogy ne költözhessenek be a galambok, csókák, de sajnos így a gyöngybaglyok is kizáródtak. Erre olyan költőládát dolgoztunk ki, amit be lehet tenni a toronysüvegbe úgy, hogy a bejárata a tető síkjánál helyezkedik el. Ennek előnye, hogy a bagoly be tudja fészkelni magát, viszont megakadályozza, hogy más madarak is berepüljenek és megtelepedjenek – mondja a szakember.